„Szabad Föld” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a +Újság infobox
felesleges hasonlítgatás ki
5. sor:
A '''Szabad Föld''' a magyar vidék hetilapja. Az első lapszám 1944-ben jelent meg.
 
A Szabad Föld a [[Geoholding-cégcsoport]]hoz zászlóshajójatartozó lap, melyamely hetente, vidéken több mint 360 000 olvasó kezébe jut el.{{forrás}} A divízió soraiban helyet kapott valamennyi kiadvány: a két magazin - a [[Vidék íze]] szakácskönyvsorozat, az [[Élet Egészség könyvtár]]sorozat, a [[Szabad Föld könyvtár]]sorozat és a [[Kalendárium]] - igyekeznek szólni mindenkihez, aki vidéken él, illetve érdeklődik a vidék iránt, az egészségesebb és értékesebb életre vágyókhoz, az idősebbektől a fiatalokig.
 
== Történelem Története==
A legkülönösebb szerepet a Szabad Föld töltötte be a hetilappiac jobboldalán. Az [[1945]]-ben kommunista pártlapként indult újság, a vidék hetilapja vágyott privatizációs célpont volt, hiszen bőven félmillió fölötti példányszámmal érte meg 1989–1990 fordulóját. A valaha a szövetkezeti parasztságnak szánt, sokáig a [[Hazafias Népfront]]hoz tartozó kiadvány sorsa ezért igen kacskaringós, így nem is köthető egy személyhez, ahogy a [[Magyar Fórum]] [[Csurka István]]hoz, a [[Magyar Demokrata]] [[Bencsik András]]hoz vagy a [[Heti Válasz]] [[Elek István (politikus)|Elek Istvánhoz]] (bár [[Eck Gyula]] 1971-től 1994-ben bekövetkezett haláláig állt a lap élén).
 
A lapot 1990 januárjában a [[Demján Sándor]] által képviselt kanadai [[CEIC Holding]] vette meg, amely aztán bevitte egy új cégbe, a [[Szabad Föld Rt.]]-be (korábban a [[Hírlapkiadó Vállalat]] jelentette meg az újságot). A következő évben – részben egy leányvállalatán keresztül – a [[Magyar Hitel Bank Rt.]] (MHB) vette át a céget többségi tulajdonosként, ám garantálta „a lap szellemi és anyagi értékeit”. Volt is mit: az 1992-es átlagpéldányszám 568 ezer volt (az előző évi 675 ezer!), s 543 ezer példány el is fogyott, a cég nyereséget hozott: 1991-ben 31 millió, 1992-ben 39 millió forintot. Ezt követően szétvált a Szabad Föld tulajdonosi (alapítói) és kiadói joga: az előbbi maradt az rt.-nél, míg az utóbbi az ugyancsak MHB-érdekeltségű [[Mai Nap Rt.]]-hez került bérleti díj (1994-ben 175 millió forint) ellenében. Ettől kezdve tulajdonképpen minden gazda pénzcsináló gépnek használta a Szabad Földet. 1995 elején az [[Állami Vagyonkezelő Rt.]] vette meg az MHB-lapokat (a Szabad Földnél az rt. részvénytöbbségét), majd miután visszavették a kiadói jogot is, eladásra hirdették meg. A nyertes – ugyancsak még 1995-ben – a [[Postabank]]-csoport lett (ekkor a példányszám mintegy 440 ezer volt). A Postabank mellé a következő évben az MSZP-által létrehozott [[József Attila Alapítvány]] került, amely az egyik alapító részvényes, a [[Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége]] (MOSZ) részét vette meg (s [[Annus József]] szocialista parlamenti képviselő került a lap élére).