„1995-ös kóbei földrengés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Áldozatok és károk: Betonból nem igazán építenek többszintes házat, és tagmondatok között az "és" előtt még nekem is ki kell tennem a vesszőt (saját sokéves hibáim javítása) |
azonos paraméter használata |
||
34. sor:
Az '''1995-ös kóbei földrengés''' (más néven '''Nagy Hansin földrengés''', {{japánul|阪神・淡路大震災}}, [[Hepburn-átírás]]ban: ''Nagy Hanshin földrengés'') [[Japán]] történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó [[földrengés]]e volt. A katasztrófa [[1995]]. [[január 17.|január 17-én]], [[Időzóna|helyi idő]] szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A [[Richter-skála]] szerinti 7,3-es erősségű földmozgás [[epicentrum]]a [[Kóbe]] városától körülbelül 20 kilométerre, a [[Szeto-beltenger]]en, Avadzsi-sziget északi végénél volt.{{refweb |Encyclopædia Britannica |Kōbe earthquake of 1995 |http://www.britannica.com/EBchecked/topic/873249/Kobe-earthquake-of-1995 |azonos=EncBr }}
A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, {{szám|40000}} ember megsérült, és körülbelül {{szám|300000}} ember veszítette el az otthonát. További {{szám|240000}} ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.{{
== Geológiai háttér és adatok ==
41. sor:
A [[japán szigetvilág]] négy [[lemeztektonika|tektonikai lemez]] találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű [[Fülöp-szigetek]]i [[óceáni lemez]] és az [[eurázsia]]i [[kontinentális lemez]] [[szubdukció|szubdukciós zónájában]] fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül {{szám|10|centimétert}} haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és [[vulkanizmus|vulkanikus tevékenységet]] okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a [[hipocentrum]] kis mélységben, a felszín alatt mindössze {{szám|16|km-re}} (a USGS szerint {{szám|20|km-re}}{{refweb |USGS |Historic Earthquakes – Kobe, Japan |http://earthquake.usgs.gov/earthquakes/world/events/1995_01_16.php }}) volt, és a [[szeizmika|szeizmikus]] lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-[[Törés (geológia)|törésvonal]] mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és [[Oszaka]] sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.{{refweb |GeoResources |Kobe Earthquake |http://www.georesources.co.uk/kobehigh.htm |azonos=GeoRes }}{{refweb |Kinki Regional Development Bureau |Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure |http://www.kkr.mlit.go.jp/en/topics_hanshin.html |azonos=Kinki }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-3.htm }}{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/2-4-2.htm }}{{h|Kokecu – Josida – Higasihara|1998}}
A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.{{refweb |The Headquarters for Earthquake Research Promotion |Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) |http://www.hp1039.jishin.go.jp/eqchreng/7-2-2.htm }}{{h|City of Kobe|2010|p=23}} Erőssége a [[Richter-skála]] szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.{{
== Áldozatok és károk ==
A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké {{szám|40000}} volt. {{szám|300000}} ember vált hajléktalanná, miután {{szám|240000}} épület részben vagy teljesen megsemmisült.{{
A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési [[infrastruktúra|infrastruktúrájában]] ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a [[közút|közúti közlekedés]] teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A [[vasút]]vonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a [[vonat]]közlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.{{
Kóbe környéke jelentős [[ipar]]i központ. A [[könnyűipar|könnyű-]] és [[nehézipar]]i üzemek – megfelelő [[síkság|síkvidéki területek]] hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező [[talajsüllyedés]]ek és [[talajfolyósodás]]ok az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.{{
A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a {{szám|9927|milliárd|[[Japán jen|jen]]t}} (mintegy {{szám|80|milliárd|[[euró]]}}), azaz megközelítőleg az ország éves [[bruttó hazai termék]]ének (GDP) 2%-át.{{
== Tanulságok és válaszlépések ==
| |||