„Kettős kötés” változatai közötti eltérés

A '''kettős kötés''' olyan [[kémiai kötés]], amelyet – az egyszeres [[kovalens kötés]]ben szokásos kettő helyett – négy kötőelektron létesít. A leggyakoribb kettős kötés az [[alkének]] két szénatomja közötti kötés. Kettős kötés sokféle [[kémiai elem|elem]] két [[atom]]ja között kialakulhat, például a [[karbonilcsoport]]ban egy szén- és egy oxigénatom kapcsolódik kettős kötéssel. Gyakori kettős kötés még az [[azovegyületekazovegyület]]benekben (N=N), [[iminekimin]]benekben (C=N) és [[szulfoxidok]]ban (S=O) található kötés. A szerkezeti képletekben a kettős kötést a két atom közötti két párhuzamos vonallal jelölik.<ref>{{citation | author = March, Jerry | authorlink = Jerry March | year = 1985 | title = Advanced Organic Chemistry: Reactions, Mechanisms, and Structure | edition = 3rd | location = New York | publisher = Wiley | isbn = 0-471-85472-7 }}</ref><ref name="ReferenceA">''Organic Chemistry'' 2nd Ed. John McMurry</ref><ref name="ReferenceA"/>

A kettős kötések erősebbek mint az egyszeres kötések, és a [[kötéstávolság]] is kisebb bennük. A [[kötésrend]] kettő. A kettős kötések – elektronban gazdag voltuk miatt – reakcióképesek.

Az etilén 133 pm-es C-CC−C kötéshossza kisebb, mint az [[etán]]ban mért 154 pm. A kettős kötés erősebb is, a kötési energia 636 kJ/mol a 368 kJ/mol-lal szemben, de nincs kétszer akkora, mivel a pi-kötés a p-pályák kevésbé hatékony átfedése miatt gyengébb a szigma-kötésnél.

Olyan molekulákban, amelyekben felváltva egyes és kettős kötések találhatók, a p-pályák átfedése több atom között is létrejöhet, melynek révén konjugált rendszer alakul ki. Konjugáció lép fel például a [[dién]]ekben és enonokban[[enon]]okban. Gyűrűs molekulákban a konjugáció miatt aromás jelleghez vezethet. A kumulénekben[[kumulének]]ben két szomszédos kettős kötés található.