„III. Pipin frank király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
43. sor:
Pipin hatalmát és tekintélyét jól szemlélteti, hogy a következő pápa, [[II. István pápa|II. István]] egészen [[Párizs]]ig utazott, és ott 754. július 28-án egy káprázatos ceremónia keretében, a [[Saint-Denis-székesegyház]]ban felszentelte, a ''„patricius Romanorum”'' (a rómaiak patríciusa) címet adományozta neki és segítségét kérte a [[longobárdok]] ellen.<ref>RFA 753 és 754, p. 40</ref> Ugyanekkor szentelték fel Pipin két fiát, a későbbi [[I. Károly frank császár|Nagy Károlyt]] és [[I. Karlmann frank király|Karlmannt]] is.
 
Pipin király első cselekedete volt, hogy hadat indított [[Aistulf longobárd király]] ellen, aki rendszeresen betört a ''ducatus Romanum'' területére. Győzelme után arra kényszerítette Aistulfot, hogy visszaadja a pápának a korábban elfoglalt birtokokat és elismerje a pápa önállóságát (ezzel megfizetve a királyi cím elnyeréseelnyeréséhez során biztosítottadott pápai támogatást), illetve. megerősítetteMegerősítette a pápát a [[Ravennai Exarchátus|Ravennai]] és a [[Pentapolis]] városcsoport birtokában – ezzel hivatalosan is megalakítva a [[pápai állam]]ot.
 
[[752]]-ben a szaracénok ellen indított háborút, amit jelentősen megkönnyített, hogy a mórok uralta területek vizigót származású grófjai harc nélkül átadták neki erősségeiket. Így kapta meg:
[[759]]-ben a szaracénok ellen indított háborút, akiket kiűzött [[Gallia|Galliából]], elfoglalta [[Narbonne]] városát. [[768]]-ban Waifar herceg halála után elfoglalta és beolvasztotta [[Aquitania]] hercegségét birodalmába. Halála előtt hadjáratra készült a [[szászok]] ellen, de megbetegedett és ez a feladat már utódára, Károlyra maradt.
* egy '''Ansemundus''' néven említett gróftól:
** [[Nîmes]],
** [[Agde]] és
** [[Béziers]] erősségeit,
* egy másik főnemestől pedig [[Mauguio|Mauguiót]].<ref>* [http://www.comuna.cat/biblioteca-comuna/Cdu946-The_Development_of_Southern_French_and_Catalan_Society_718-1050_(Ross)_1965.pdf Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press]
</ref>
Ezután hétéves ostrommal elfoglalta [[Narbonne]]-t, a tartomány székhelyét is, és ezzel a [[Pireneusok]]tól délre szorította vissza a mórokat.<ref>* [http://www.comuna.cat/biblioteca-comuna/Cdu946-The_Development_of_Southern_French_and_Catalan_Society_718-1050_(Ross)_1965.pdf Archibald Ross Lewis, 1965: The Development of Southern French and Catalan Society, 718–1050. Austin: University of Texas Press]
</ref>
 
[[762]]–[[768]] között leverte az utolsó akvitán felkelést, és az azt kirobbantó [[Waifer aquitániai herceg|Waifer herceg]] halála után birodalmába olvasztotta Akvitániát. Halála előtt hadjáratra készült a [[szászok]] ellen, de megbetegedett, és ez a feladat már utódára, Károlyra maradt.
 
=== Hadjárata az Avar Birodalom ellen ===