„1848–49-es honvédsereg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
4. sor:
 
== Történeti és jogi áttekintés ==
Az ország a [[Habsburg Birodalom|Habsburg Birodalmon]] belül hadügyileg nem volt önálló, a magyar országrészről származó katonák is a [[cs. kir. hadsereg 1848-ban|cs. kir. hadsereg]] kötelékein belül szolgáltak. A [[rendi országgyűlés]]ek mindössze a hadiadó megszavazásával tudták kontrollálni a katonai ügyek alakulását, az újoncok illetve a hadiadó felhasználásába nem szólhattak bele. A kiegészítő jogkört bíró, elvileg független kormányszervek, a [[helytartótanács]], a [[kancellária]] és a [[kamara]] minimális szereppel bírtak (a helytartótanács a katonaság ellátását és elhelyezését, illetve az újoncok kiállítását, a kancellária a katonai kinevezések körüli adminisztrációt, a kamara a hadiadó beszedését végezte), az érdemi döntések [[Bécs]]ben születtek. A birodalom központi hadügyi kormányszerve a – nyilván – bécsi székhelyű [[Udvari Haditanács]] (''([[Hofkriegsrat]])'') volt, ennek alárendelve regionálisan [[főhadparancsnokság]]ok ([[Generalkommando|Generalkommandók]]) léteztek, amelyek nem integrálódtak be a magyar feudális államszervezetbe, illetőleg szervezetileg és politikailag is függetlenek voltak a magyar kormányszervektől.
 
Az ország hadügyi önállósága fokozatosan valósult meg: először egy félig tisztázott, és ennek megfelelően korlátozottan alkalmazható törvény született a cs. kir. hadsereg „magyar” részei fölötti minisztériumi kontrollról, később egy korlátozott szervezeti szintű és harcértékű nemzeti őrsereg felállításáról, majd önálló hadseregünk első tíz honvédzászlóaljának toborzásáról.