„Weimar” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
49. sor:
[[1816]]-ban a hercegség, elsőként a német államok közül, alkotmányt kapott.<ref>Weimar. Lexikon zur Stadtgeschichte, S. 73</ref>
[[Marija Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1786–1859)|Maria Pavlovna]] nagyhercegnő és fia [[Károly Sándor szász–weimar–eisenachi nagyherceg|Károly Sándor
Carl Alexander fia, ''Wilhelm Ernst'' is támogatta a kultúrát. A festőiskolát főiskolává tette, [[1905]]-ben megalapította a Weimari Képzőiskolát. [[1907]]-ben pedig a művészeti ipari iskolát.
55. sor:
[[1846]]-ban kiépítették a vasutat [[Halle (Bentheimi járás)|Halle]] és [[Erfurt]] között. [[1876]]-ban pedig elkészült a [[Jéna]] és [[Gera]] közötti pályaszakasz is. [[1887]]-ben átadták az ''Ilmtalbahn''t, amely [[Bad Berka|Bad Berkáig]] ment.
[[1919]]-ben város színházában rendezték a nemzetgyűlést, amely kikiáltotta a [[Weimari köztársaság]]ot. Ez az állam [[1933]]-ig létezett, a [[nemzetiszocializmus|nácik]] hatalomra jutásáig. [[1920]]. május 1-jén újra [[Türingia]] székhelye lett.
Politikailag Weimar a világháborúk között a [[konzervativizmus]] és a [[nacionalizmus]] központja volt. [[1926]]-ban az [[Nemzetiszocialista Német Munkáspárt|NSDAP]] itt tartotta második pártkongresszusát az [[1925]]-ös újjáalapítás után. [[Július 4.|Július 4-én]] megalapították a [[Hitlerjugend]]et.<ref>[http://www.historisches-lexikon-bayerns.de/artikel/artikel_44892 Historisches Lexikon Bayerns - Hitlerjugend]</ref> A nácik szemében a város a német kultúra központja volt. [[Adolf Hitler|Hitler]] 40 alkalommal járt itt.<ref>Jens Schley, Nachbar Buchenwald, a.a.O., S.12</ref>
|