„Magyarországi bolgárok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pykvsk (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
A későbbi betelepedés [[1365]]-tel kezdődik, amikor [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] egy időre elfoglalta [[Vidin]]t. Ez összefügg az [[Oszmán Birodalom|oszmán]] hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár előkelők is magyar területre menekültek. A bolgárok ekkor [[Szentendre|Szentendréig]] jutottak el.
 
A következő betelepedési hullám az [[1688]]-as csiprovci felkelés bukásával indult, a [[Bánság|Bánát]] térségébe. Ők a [[bánáti bolgárok]], akik a [[bánáti bolgár nyelv]]et beszélik ma is, ráadásul római katolikus vallásúak. Később néhány bánáti bolgár család áttelepült más nagyvárosokba, mint például Pécs. Itt a ma [[Bolgárkert (Pécs)|Bolgárkert]], Ispitaalján települtek le, ahol kertészkedéssel foglalkoztak, ők látták el a várost zöldséggel.<ref>{{Pécs Lexikon|1|112}}</ref> [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[1744]]-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült [[paulikiánus]]oknak, [[1811]]-ben pedig [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] a Temes megyei [[Vinga]] községnek. Ezen bolgárok ma már kizárólag Románia és Szerbia területén élnek.
 
A legnagyobb betelepedési hullám pedig a XIX. század második felétől a II. világháborúig tartott, elsősorban [[Budapest]], [[Szeged]] és [[Miskolc]] térségébe.