„Nemzeti Palota (Mexikóváros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
68. sor:
1521-ben [[Hernán Cortés]] vezetésével a spanyolok elfoglalták, majd rövid időn belül teljesen el is pusztították Tenochtitlant. Cortés 1523-ban rendelte el, hogy Moctezuma régi házainak helyén saját házat építsenek neki. Ezek a „régi házak” a harcok előtt az akkor még Moctezuma oltalma alatt álló konkvisztádorok szálláshelyéül szolgáltak. Miután Cortés háza (indiánok keze munkájával) felépült, néhány hónap elteltével a Moctezuma-féle „új házak” romjai fölé is építtetett egy újabb lakóépületet: ez a mai Nemzeti Palota őse. Ez az építkezés azonban már lassabban haladt: az első kő elhelyezése után öt évvel még mindig csak a földszint falai álltak, az oszlopok, boltívek és a belső szobák építése nagyjából ekkor kezdődött el. Cortés azonban hamarosan arra kényszerült, hogy ide költözzön, mivel az első házába a [[Real Audiencia]] [[oidor]]jai települtek be. Cortés 1547-es halálakor a palotának két szintje és három udvara volt, területe alig több mint a fele volt annak, mint amekkora később lett. 1563. augusztus 16-án a korona 34 ezer ''castellanóért'' megvásárolta az új palotát Cortés örökösétől, [[Martín Cortés|Martín]]tól, hogy itt rendezzék be az [[Új-Spanyolország|új-spanyolországi]] alkirályság székhelyét. Az innentől kezdve alkirályi palotának nevezett épületbe az első alkirály, [[Gastón de Peralta]] 1566-ban költözött be. 1571-től itt pénzverőműhely, 1578-tól pedig börtön is működött az épületkomplexumban: utóbbi számára az északi oldalon újabb építményekkel bővítették. A 16. század végén az alkirályon kívül ebben a palotában lakott egyrészt az alkirály családja, személyzete, a védelme alatt álló személyek, valamint a szolgálatában álló funkcionáriusok és katonák, másfelől pedig a Real Audiencia oidorjai és egyéb királyi tisztviselők, mindannyian szintén rokonságukkal együtt.<ref name="virr">{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/virreinato-principios/historia/57-el-virreinato.html |cím=El virreinato |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-03}}</ref>
Az új város, [[Mexikóváros]] növekedése a palota körül indult el: mellette hozták létre a mai Plaza de la Constitución teret, amely körül felépítették a legfontosabb épületeket, majd ekörül a központ körül kezdett terjeszkedni a város. A palotában gyakran tartottak fényűző bálokat, táncos esteket, színielőadásokat, sőt, még olyan mulatságok is voltak, amelyek az épületben kezdődtek, de az utcán folytatódtak. Egy ilyen ünnep alkalmával ebben a palotában mutatták be először [[Sor Juana Inés de la Cruz]] ''[[Amor es más laberinto]]'' című művét.<ref name="palv">{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/virreinato-principios/vida-cotidiana/59-el-palacio-virreinal.html |cím=El Palacio Virreinal |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-03}}</ref>
A 17. században áradások és földrengések is kárt tettek a palotában, csakúgy, mint az 1624-es és az 1692-es népfelkelések során történt támadások. Az épület ebben az időben is két szintes volt, és továbbra is három udvarral (az alkirály udvara, a Real Audiencia udvara és a könyvelők udvara) rendelkezett, emellett viszont tartozott hozzá egy park is. Főhomlokzatának három kapuja volt, a legkisebb (az északi) a börtönhöz tartozott. Ennek közelében volt az 1640 és 1642 között épült úgynevezett „alkirályné erkélye”, és ugyanezen az oldalon építették fel 1631-ben a tartományi bíróság épületrészét, középen pedig egy kis kiemelkedő részt emeltek, órával.<ref name="virr"/>▼
▲A 17. században áradások és földrengések is kárt tettek a palotában, csakúgy, mint az 1624-es és az 1692-es népfelkelések során történt támadások. (Utóbbi alkalmával indiánok egy csoportja felgyújtotta az épületet, aminek következtében nagy része meg is semmisült.<ref name="palv"/>) Az épület ebben
==Leírás==
| |||