„Szergej Mihajlovics Eisenstein” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
31. sor:
1929-ben Eisenstein alkotótársaival Nyugat-Európába, majd az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] utazott, ahol forgatási szerződést kaptak, de a terv végül meghiúsult. Ezután [[Mexikó]]ban az országról szóló ''Que viva Mexico!'' című tervezett filmjükhöz készítettek felvételeket, ám a filmet nem fejezhették be, és a hatalmas mennyiségű filmanyagot sem vihették magukkal. Abból később mások, több különböző filmet állítottak össze. A forgatást szponzorként [[Upton Sinclair]] támogatta, majd a túlköltekezést megelégelve végül a támogatást is ő vonta meg.
Hazatérése után Eisenstein a moszkvai Filmművészeti Főiskolán filmrendezést tanított és elméleti munkáin dolgozott. A [[hangosfilm]] elterjedése új kihívást jelentett: az ''intellektuális film''ről korábban vallott nézeteit részben módosította, a fogalmak közvetlen megjelenítése helyett a ''belső monológ'' kérdése, a filmhang, a szöveg, sőt a színek dramaturgiai szerepe kezdte foglalkoztatni.
Állandó konfliktusban állt a filmipar nagyhatalmú vezetőjével. Végül csak 1936-ban kapott forgatási lehetőséget, ám ''Bezsin rétje'' című filmjét a hivatalos vélemény mint formalista alkotást bemutatásra alkalmatlannak találta. Eisenstein nyilvánosan önkritikát gyakorolt.
Történelmi tárgyú – immár hangos – filmjeiben (zenéjüket [[Szergej Szergejevics Prokofjev|Szergej Prokofjev]] szerezte) előtérbe került az egyéni hős, a történelmi személyiség monumentálissá növesztett alakja. Ezt a látásmódot a közeledő, illetve már az országban dúló háború is indokolta. A háborús években kezdte el a három részesre tervezett ''[[Rettegett Iván (film)|Rettegett Iván]]'' forgatását. Az első részt sikerrel be is mutatták, de a másodikat elhibázottnak ítélték, Eisenstein pedig ismét önkritikát gyakorolt, nekilátott filmje kijavításához, de nem volt ideje befejezni, mert 50 éves korában szívroham következtében meghalt.
42. sor:
* 1927-28: ''Október'' (Октябрь)
* 1926-29: ''Régi és új'' (Старое и новое)
* 1930-32: ''[[¡Que viva Mexico!]]'' (Да здравствует Мексика!) (befejezetlen, 1979-ben restaurálták)
* 1935–37: ''[[Bezsin rétje]]'' (Бежин луг) (befejezetlen, a forgatást kétszer is megszakíttatták, a film anyagát tulajdonképpen megsemmisítették – [[Szergej Ioszifovics Jutkevics|Szergej Jutkevics]] restaurálta állóképekben Eisenstein halálának huszadik évfordulójára, 1968-ban)
* 1938: ''[[A jégmezők lovagja]]'' (Александр Невский)
49. sor:
== Magyarul ==
*''A filmrendezés művészete. Válogatott tanulmányok''; ford. Donáth Ferencné et al., szerk., bev. Nemeskürty István; Gondolat, Bp., 1963
*''Forma és tartalom. Válogatott tanulmányok, 1-2.''; vál., ford. Óváry-Óss József; Közdok, Bp., 1964 (''
*''Premier plánban. Önéletrajzi feljegyzések''; ford. Simándi Júlia; Európa, Bp., 1979 (''Emlékezések'')
*''Válogatott tanulmányok''; vál., szerk., előszó, jegyz. Bárdos Judit, ford. Berkes Ildikó, Szilágyi Zsuzsa; Áron, Bp., 1998
*''Szergej Eisenstein, a rajzoló rendező''; összeáll. Geréb Anna; Kossuth, Bp., 2007
58. sor:
* U.Gregor – E.Patalas ''A film világtörténete'' (1966)
* Guido Aristarco ''A filmelméletek története'' I. kötet. Magyar Filmtudományi Intézet, kézirat(1962)
* [http://www.imdb.com/name/nm0001178/
* [http://www.carleton.edu/curricular/MEDA/classes/media110/Severson/bio.htm Részletes életrajz] {{en}}
* [http://www.filmkultura.iif.hu:8080/articles/prints/eizen.hu.html Geréb Anna tanulmánya (Filmkultúra)] {{hu}}
| |||