„Nemzeti Palota (Mexikóváros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
81. sor:
A több mint egy évtizede tartó [[mexikói függetlenségi háború]] lezárásaként az [[I. Ágoston mexikói császár|Agustín de Iturbide]] vezette [[Három Garancia Hadserege]] 1821. szeptember 27-én vonult be Mexikóvárosba, ahol ünneplő tömegek fogadták. A sereg a palota elé vonult, ahol többek között tűzijátékkal ünnepelték, majd másnap az ideiglenes kormányzati junta 38 tagja a palotában ült össze, hogy hivatalosan is proklamálják a nemzeti függetlenséget. 1822. július 21-én, miután Iturbidét I. Ágoston néven császárrá koronázták, első útja szintén a palotába vezetett, ahol kiállt az erkélyre, és köszöntötte a téren összegyűlt embereket. Az épületet, amely a rövid életű császárság után beköszöntő köztársasági korszaktól nem csak a végrehajtó hatalom (a kormány), hanem az igazságszolgáltatás és a törvényhozás otthonává is vált, ettől az időszaktól kezdve nevezik Nemzeti Palotának. A 19. század során a legtöbb államfő ebben az épületben lakott. A legfelsőbb bíróságot az északi épületrészben helyezték el, 1826-ban pedig elkezdték kiépíteni a [[Képviselőház (Mexikó)|Képviselőház]] otthonát az első emeleten.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/estado-independiente/historia/69-de-palacio-virreinal-a-palacio-nacional.html |cím=De Palacio Virreinal a Palacio Nacional |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-04}}</ref> A Kongresszus 1829. január 1-én költözött be a palotába, és egészen az 1872-es tűzvészig ugyanott működött. Száz évvel később, 1972-ben, [[Luis Echeverría]] elnöksége idején elhatározták, hogy eredeti formájában újjáépítik az üléstermet, ám ezt nehezítette, hogy kevés információ állt rendelkezése arról, hogy pontosan hogyan is nézett ki régen, mindössze [[Pietro Gualdi]] 1842-ben készült litográfiája nyújtott némi támpontot.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/estado-independiente/arquitectura/72-la-arquitectura-del-congreso.html |cím=La arquitectura del Congreso |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-04}}</ref>
1831-ben elhatározták, hogy elköltöztetik a börtönt a palotából, majd az 1832-ben az elnöki székbe került [[Antonio López de Santa Anna]] két év múlva javításokat és szépítéseket eszközölt az elnöki lakosztály belsejében. 1836-ban [[Miguel Barragán]], az ideiglenes elnök ebben az épületben halt meg, majd 1840-ben egy csoport katona támadta meg a palotát azzal a céllal, hogy visszaállítsák a föderális államrendet. [[Anastasio Bustamante]] elnököt foglyul ejtették, és 12 napig védték magukat az épületet visszafoglalni szándékozó kormányhű erőkkel szemben. A harcok során az épület több helyen is megsértül, a falakon és az erkélyeken lövöldözések hagytak nyomot, míg a déli torony szinte teljesen megsemmisült. 1847-ben újra támadás érte a palotát: ezúttal mérsékelt képviselők egy csoportja és a Nemzeti Gárda tagjai dobálták meg kővel, hogy ezzel nyomatékosítsák [[Valentín Gómez Farias]] alelnök lemondását célzó követeléseiket. Ugyanezen év szeptember 14-én észak-amerikai csapatok szállták meg az épületet, ahol felvonták az USA zászlaját is. Az épület a következő hónapokban, amíg az amerikaiak benne tartózkodtak, fosztogatások és sorozatos vandalizmus áldozatává vált.<ref>{{hiv-web |url=http://www.historia.palacionacional.info/visita-informativa/estado-nacional/historia/75-lopez-de-santa-anna-y-el-palacio-nacional.html |cím=López de Santa Anna y el Palacio Nacional |kiadó=Palacio Nacional.info |nyelv=spanyol |elérés=2018-09-04}}</ref>
==Leírás==
| |||