„Szent György-hegy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: i/í) kézi ellenőrzéssel |
a Kora/késő + időszak (napszak, évszak, korszak stb.) különírása kézi botszerkesztéssel (lásd: Szerkesztő:BinBot/munka/kora) |
||
38. sor:
=== Kialakulása ===
A [[balaton]]i táj látványos része a bazalthegyekkel ékesített [[Tapolcai-medence]], melynek egyik legszebb képződménye az oszlopos elválású bazalttornyokkal szegélyezett Szent György-hegy. A hegy alapja a Közép-dunántúli (Szávai) egység, mely az egész medence alapját is adja. A hegy alatt részben fennmaradt a függőleges törésvonal, mely az egykor itt működő vulkán kürtőjét szolgáltatta.[[Fájl:Szentgyörgyhegy03.jpg|bélyegkép|Bazaltorgonák]]A hegyet képző földtani rétegek alapja a Bakony leszakadt része, melyre [[Késő triász|felső
A [[pliocén]] idején a mai [[Somogy megye|Somogy]], [[Zala megye|Zala]] és [[Veszprém megye]] nyugati része A [[Kisalföld]]del együtt összefüggő fennsík volt, mely a [[Pannon-tenger]] üledékéből alakult.<ref name=":1">{{Cite book|title=Balaton|last=Cholnoky|first=Jenő|authorlink=Cholnoky Jenő|url={{MEK|00500/00574/html}}|format=HTML|accessdate=2016-08-26|year=1936|publisher=[[Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.|Franklin]]|location=[[Budapest]]}}</ref> A terület a Pannon-tenger elvonulása idején, körülbelül 3–4 millió évvel ezelőtt jelentős [[Tűzhányó|vulkáni]] tevékenység színhelye volt. Mielőtt a terület kiemelkedett volna a tengerből, kitörtek a vulkánok, előbb gőzök, gázok és kőzetpor szabadult ki és hullott a tengerbe, mely vulkáni [[Tufa|bazalttufa]]- és [[agglomerátum]]rétegeket alakított ki a tengeri üledékes rétegek tetején.
| |||