„Merkúr” változatai közötti eltérés

625 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
3 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
a (hasonló sablon felvéve)
(3 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9))
| year=1999
| publisher=Cambridge University Press
| isbn=0521645875 }}</ref> Azonban a Földdel ellentétben ezek a mágneses pólusok a forgástengellyel közel egy vonalba esnek.<ref name="qq">{{cite web
| author = Staff
{{cite web
| date = 2008-01-30
| author=Staff
| url = http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?page=2&gallery_id=2&image_id=152
| date=2008-01-30
| title = Mercury’s Internal Magnetic Field
| url=http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?page=2&gallery_id=2&image_id=152
| publisher = NASA
| title=Mercury’s Internal Magnetic Field
|accessdate = 2008-04-07
| publisher=NASA
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20130331042307/http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?page=2&gallery_id=2&image_id=152
| accessdate=2008-04-07}}</ref> Mind a Mariner–10, mind pedig a MESSENGER által az űrből végzett mérések azt támasztják alá, hogy mágneses tér alakja és erőssége állandó.<ref name="qq" />
|archivedate = 2013-03-31
| accessdate=2008-04-07}}</ref> Mind a Mariner–10, mind pedig a MESSENGER által az űrből végzett mérések azt támasztják alá, hogy mágneses tér alakja és erőssége állandó.<ref name="qq" />
 
Valószínű, hogy a Földhöz hasonlóan itt is a dinamóhatásnak megfelelő módon jön létre a mágneses tér.<ref>
A Merkúrt a Földről elérni a kezdetekben nagy kihívást jelentett. Ez abból adódott, hogy a bolygó pályája sokkal közelebb van a Naphoz, mint a Földé. Egy olyan űreszköznek, mely el akarja érni a Merkúrt, 91 millió kilométer mélyen be kell mennie a Nap [[gravitáció]]s [[potenciálgödör|potenciálgödrébe]]. A Föld 30&nbsp;km/s-os pályasebességéről egy a Merkúr közelébe vivő [[Hohmann-átszállópálya|Hohmann-átszállópályájára]] történő átálláshoz szükséges sebességváltozás a többi bolygóközi küldetéssel összehasonlítva nagy érték.<ref name="DunneCh4">{{cite book|title=The Voyage of Mariner&nbsp;10 — Mission to Venus and Mercury|author=Dunne, J. A. and Burgess, E.|chapterurl=http://history.nasa.gov/SP-424/ch4.htm|publisher=NASA History Office|year=1978|chapter=Chapter Four|url=http://history.nasa.gov/SP-424/|accessdate=2008-05-28}}</ref>
 
A Nap potenciálgödrébe történő egyre mélyebb behatolás során a felszabaduló [[helyzeti energia]] [[mozgási energia|mozgási energiává]] alakul át, s emiatt ismét nagymértékben meg kell változtatni a szonda sebességét, hogy ne repüljön el egyszerűen csak gyorsan a bolygó mellett. A biztonságos landolás vagy stabil bolygó körüli pályára álláshoz a szonda csak a rakétahajtóműveire hagyatkozhat. Mivel a bolygónak nagyon kis – vékony és ritka – légköre van, a [[légköri fékezés]] nem alkalmazható. Jelenleg több üzemanyag szükséges a Merkúr eléréséhez, mint a Naprendszer elhagyásához. Emiatt eddig csak két űrszonda látogatta meg a bolygót.<ref name="JPLprofile1">{{cite web|url=http://solarsystem.jpl.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Mercury&Display=OverviewLong|title=Mercury|publisher=[[NASA]] Jet Propulsion Laboratory|date=2008-05-05 |accessdate=2008-05-29|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721050537/http://solarsystem.jpl.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Mercury&Display=OverviewLong|archivedate=2011-07-21}}</ref> Egy másik elképzelhető eljutási lehetőséget jelent a napvitorla használata, melynek segítségével Merkúr-szinkronpályára lehetne állítani egy űrszondát.<ref>{{ cite journal
| last=Leipold | first=M.
| coauthors=Seboldt, W.; Lingner, S.; Borg, E.; Herrmann, A.; Pabsch, A.; Wagner, O.; Bruckner, J.
A második, ''MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging)'' nevű űrszondát a [[NASA Kennedy Space Center]]ről egy [[Delta–2]] [[hordozórakéta|hordozórakétáról]] [[2004]]. [[augusztus 3.|augusztus 3-án]] bocsátották fel. [[2005]] augusztusában lendületet vett a Földtől, majd [[2006]] októberben és [[2007]] júniusában a Vénusztól, hogy a Merkúr pályájának eléréséhez alkalmas pályára állhasson.<ref>
{{cite web|year=2005|url = http://www.spaceref.com/news/viewsr.html?pid=18956| title = MESSENGER Engine Burn Puts Spacecraft on Track for Venus|publisher = SpaceRef.com | accessdate = 2006-03-02}}
</ref> A Merkúr mellett először [[2008]]. [[január 14.|január 14-én]], másodszor [[október 6.|október 6-án]] repült el.<ref name="MessCountdown">{{cite web|url= http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?gallery_id=2&image_id=115|title= Countdown to MESSENGER's Closest Approach with Mercury|date= 2008-01-14|publisher= Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory|accessdate= 2008-05-30|archiveurl= https://web.archive.org/web/20130513080731/http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?gallery_id=2&image_id=115|archivedate= 2013-05-13}}</ref> A harmadik megközelítés időpontja [[2009]]. [[szeptember 29.]] volt. Ezen repülések során készültek felvételek arról a féltekéről is, melyet a Mariner–10 nem vizsgált. Ezt követően az űrszonda [[2011]] áprilisban a bolygó körüli elliptikus pályára áll, s egy földi éven át még térképezi a felszínét.<ref name="MessCountdown" />
</ref> A Merkúr mellett először [[2008]]. [[január 14.|január 14-én]], másodszor [[október 6.|október 6-án]] repült el.<ref name="MessCountdown">
{{cite web|url= http://messenger.jhuapl.edu/gallery/sciencePhotos/image.php?gallery_id=2&image_id=115|title= Countdown to MESSENGER's Closest Approach with Mercury|date= 2008-01-14 | publisher= Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory |accessdate= 2008-05-30}}
</ref> A harmadik megközelítés időpontja [[2009]]. [[szeptember 29.]] volt. Ezen repülések során készültek felvételek arról a féltekéről is, melyet a Mariner–10 nem vizsgált. Ezt követően az űrszonda [[2011]] áprilisban a bolygó körüli elliptikus pályára áll, s egy földi éven át még térképezi a felszínét.<ref name="MessCountdown" />
 
A küldetés célja hat terület mélyebb megismerése, megértése: a Merkúr nagy sűrűsége, geológiai történelme, [[mágneses tér|mágneses terének]] természete, magjának felépítése, valóban tartalmaznak-e a sarkvidékei vizet, és hogy honnan származik a vékony légköre. Mindezeken felül a szondán olyan képalkotó eszközök találhatók, amelyek sokkal nagyobb területről sokkal jobb minőségű felvételeket tudnak készíteni, mint a Mariner–10. A fedélzeten helyet kaptak még különféle [[spektrométer]]ek, amelyek a kéreg összetételét vizsgálják, és vannak rajta [[magnetométer]]ek, valamint töltött részecskék sebességének mérésére szolgáló eszközök. A szonda sebességének finom változásainak méréséből, és pályájának megfigyeléséből következtetéseket vonhatnak majd le a bolygó belső szerkezetére vonatkozóan.<ref name="MSGRgrayzeck" />
* [http://solarsystem.nasa.gov/planets/profile.cfm?Object=Mercury A Merkúr jellemzése ]
* [http://www.esa.int/export/esaSC/120391_index_0_m.html ‘BepiColombo’, Az ESA Merkúr missziója]
* [http://www.flug-ins-all.de/planeten/der-merkur Merkur(dt.)]{{Halott link|url=http://www.flug-ins-all.de/planeten/der-merkur |date=2018-09 }}
* [http://messenger.jhuapl.edu/ ‘Messenger’, A NASA Merkúr missziója]
* [http://www.solarviews.com/eng/mercury.htm SolarViews.com – Merkúr]
174 555

szerkesztés