„Méhanya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Helyesírási javítások (3. csoport: rövid i, hosszú í keverése) kézi ellenőrzéssel |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
||
19. sor:
A méhanya hangja tütülés. Hangmagassága gisz, más néven ász. Az első hang két másodperces, majd ezt több negyed másodperces hang követi.<!--Hány vonalas? Ha egy vonalas, akkor a méhek is hallhatják. --><ref>{{cite web
|
|
|
|
|
|
|
|accessdate = 2008-01-08
| accessdate =2008-01-08 }}</ref> Igazából a még ki nem kelt méhanyák is tütülnek, de ezt kívülről kvákogásnak lehet hallani. A fiatal anyák gyakran tütülnek, amíg meg nem győződnek arról, hogy már nincs több ellenfél. A párzott anya is tütül egy rövid ideig, miután kiengedték a zárkájából az új családban. A tütülés gyakoribb abban a családban, ahol több anya is van. A hang jelzi, hogy az anya készen áll a harcra, harcolni akar, vagy azt, hogy melyik anyát érdemes támogatni.▼
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20070629225434/http://www.nls.uk/moir/piping.html
|archivedate = 2007-06-29
▲
==Párzás==
33 ⟶ 36 sor:
</ref> A párzás a levegőben megy végbe. A párzásra többnyire az anya kelése utáni hatodik-tizedik napon kerül sor. A visszatérő anya 2-3 napon belül petézni kezd.<ref>Gojmerac, Walter. (1980). Bees, Beekeeping, Honey & Pollination. AVI Publishing Company, Inc.</ref>
Ha két héten belül nem tud kirepülni, akkor már nem tud párzani. Ez a legtöbb méhfajnál végzetes a család számára, mivel nem tudnak megtermékenyítetlen petéből új anyát vagy dolgozókat nevelni. Ha az anya elvesztésekor a körülmények nem megfelelőek, akkor a dolgozók kezdenek el petézni ([[álanya|álanyák]]).<ref>Imker-ABC: ''[http://www.imkerschule-sh.de/imkerabc/b/Buckelbrut Buckelbrut] {{Wayback|url=http://www.imkerschule-sh.de/imkerabc/b/Buckelbrut |date=20140714175237 }}''. Abgerufen 12. Juni 2014.</ref> Néhány faj és fajta tagjai szűznemzéssel nősténypetéket is képesek létrehozni. Ilyen például az ''Apis mellifera capensis'', amely képességet azonban termelő méhészetben nem érdemes kihasználni, mert ezek előbb egy ideiglenes anyát nevelnek, és annak utódaiból nevelik a végleges anyát, így ez a szaporodási mód hosszú távon kedvezőtlen a dolgozók számát tekintve.<ref>Friedrich Ruttner: ''Naturgeschichte der Honigbienen. (Biologie, Sozialleben, Arten und Verbreitung).'' 2. Auflage. Kosmos, Stuttgart 2003, {{ISBN|3-440-09477-4}}.</ref>
Idősebb anyák is herepetézőkké válhatnak, miután kifogytak a spermakészletükből.
| |||