„Norvégia éghajlata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Sark- és térítőkörök helyesírásának javítása kézi ellenőrzéssel (Északi-sark, de: északi sarkkör) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
||
37. sor:
A [[Svalbardi repülőtér]]en mérték Norvégiában a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget, amely csupán 190 mm volt. A kontinentális területen található [[Skjåk]] településen mindössze 278 mm az átlag, míg a [[Dovre község]]ben található [[Hjerkinn]]ben mérték a legkevesebb éves csapadékmennyiséget, ami 64 mm volt.
A havi átlagos csapadékmennyiség az áprilisban [[Skjåk]]ban mérhető 5 mm-től, egészen a szeptemberben [[Brekke|Brekkében]] mérhető 454 mm-ig terjed. A tengerparton, a [[Vardø]]tól északra fekvő [[Lindesnes]]ben több, mint 200 napon fordulhat elő valamilyen csapadék, ugyanakkor ezek átlagos értéke 0,1 mm körül alakul egy-egy alkalommal. [[Oslo|Oslóban]] évente átlag 77 olyan nap van, amikor 3 mm-nél több csapadék hullik, míg ugyanez [[Kristiansand]]ban már 96 nap, [[Bergen]]ben 158 nap, [[Trondheim]]ben 93, míg [[Tromsø]]ben 109 nap.<ref>Meteorologisk Institutt [http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html] {{Wayback|url=http://met.no/met/vanlig_var/nedbor.html |date=20060928061924 }}</ref>
=== Hó ===
47. sor:
A Norvég Meteorológiai Intézet adatai alapján mintegy 1 Celsius-fokkal magasabb az átlaghőmérséklet az országban, mint 1900-ban, továbbá csak az elmúlt 15 év alatt (2002-2017 közt) mintegy fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. Az éghajlatkutatók számításai szerint, ha az emberi eredetű légszennyezés szintje a jelenlegi mértékű marad, akkor az évszázad végére további 4,5 fokos hőmérséklet-emelkedéssel lehet számolni az átlaghőmérsékletet tekintve. A hosszútávú előrejelzések alapján 2050-ben már több helyen is előfordulhat, hogy akár +40 °C-ig is felszökjön a hőmérők higanyszála nyáron. A hőmérséklet emelkedésével várhatóan az asztmában, illetve különböző allergiás megbetegedésekben szenvedők száma is meg fog emelkedni a jövőben. A mezőgazdaságban a tenyészidőszak hossza várhatóan kitolódik majd. A szárazabb időszakok során azonban megnövekedhet az aszályok súlyossága és az erdőtüzek száma. Az emelkedő hőmérséklet hatására az ország déli részén megszaporodhatnak a kullancsok is.<ref>{{cite web|url=https://www.met.no/en/weather-and-climate/It-will-become-hotter|title=It will become hotter|language=en|publisher=met.no - Norvég Meteorológiai Intézet|accessdate=2017-09-19}}</ref>
A tengerpartokon sokkal enyhébbek a telek, mint az azonos [[szélességi kör]]ökön a szárazföld belsejében. A parti területeken a leghidegebb és a legmelegebb hónapok közti hőmérsékleti különbség csak 11 - 15 °C; egyes világítótornyoknál az éves hőingadozás csak 10 °C, mint Svinøyben ([[Herøy (Møre og Romsdal)|Herøy]]), ahol a leghidegebb hónapban a hőmérséklet 2.7 °C.<ref>
Az északi [[Északi sarkkör|sarkkörtől]] északra fekvő [[Lofoten]] a világ legészakabbra fekvő helye, ahol a téli hónapok átlag hőmérséklete 0 °C felett van. Az ország déli és északi részei közti hőmérsékleti különbség tavasszal a legnagyobb; ekkor a legnagyobb a nappali és éjszakai hőmérséklet közti különbség is. A belső völgyekben és a fjordok menti legbelső területeken a legkevesebb a szél és a legmelegebbek a nyári napok; a legmelegebb az Oslo-fjord síkja, ahol a júliusi 24 órás átlaghőmérséklet 17 °C, de meg a 70. szélességi fokon fekvő [[Alta (Norvégia)|Alta]] júliusi átlaga is 13,5 °C és a gyümölcsliget megszokott látvány a nyugati fjordok belső vidékein, de még [[Telemark megye|Telemark]]ban is. A belső területek a hőmérsékleti csúcsot júliusban érik el, a parti területek augusztus első felében. A páratartalom nyáron általában alacsony.
| |||