„Vöröstoronyi-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
39. sor:
== Története ==
Már [[Traianus római császár]] erre vezette hadserege egy részét [[Decebal]] ellen [[105]]-ben (innen régi neve: ''Porta Traiana''). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt [[Erdély]] és [[Magyarország]], másrészt [[Havasalföld]], később [[Románia]] között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A [[18. század]] kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható. Ha azonos ( nem azonos)
A [[Erdélyi szászok|szászokat]] ugyan korábban is kötelezték rá, hogy a szorost kitágítsák, járhatóvá tegyék és járhatóságát fenntartsák, szekerekkel és ágyúkkal is járható utat csak 1690–1717-ben, Schwanz mérnök tervei alapján, [[Stephan Steinville|Steinville gróf]] erdélyi főhadparancsnok irányításával az [[Habsburg Birodalom|osztrákok]] építettek, akik akkor [[Olténia|Olténiát]] is birtokolták. Az [[III. Károly magyar király|uralkodóról]] ''Via Caroliná''nak nevezett út teljes hosszában, Râmnicu Vâlceáig ugyan nem készült el, de lehetővé tette a szoroson való könnyű áthaladást, az út mentén állomásozó katonaság pedig gondoskodott a szükséges karbantartásról. A munkálatok nemcsak a kereskedelmet fejlesztették, de lehetővé tették a [[Transzhumáló pásztorkodás|transzhumálás]] konjunktúráját is. A csempészek ugyan továbbra is a havasi ösvényeket használták, a kereskedők áruikkal, a juhosgazdák hatalmas nyájaikkal az Olt folyása mentén közlekedtek. A [[19. század]] első felében itt vitték ki Erdélyből a legtöbb sertést és vasárut, bár teljes forgalma jóval kisebb volt, mint a [[barcaság]]i szorosokon áthaladó. Először [[Latorvár (település)|Latorvárnál]] állítottak föl vámhivatalt és [[karantén]]t, majd miután [[1773]]-ban a határt a korábbitól délre húzták meg, mindkét intézmény [[Lazaret]]nél működött. [[1896]]-ban épült meg a vasút [[Vöröstorony|Porcsesd]] és a határ közötti, 15 kilométeres szakasza, amely a román államvasutakhoz csatlakozott.
| |||