„Perszepolisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
|||
126. sor:
* Sir Dodmore Cotton és [[Thomas Herbert|Sir Thomas Herbert]] angol utazók az [[1628]]–[[1629]] években jártak a romoknál.
* [[1664]] és [[1667]] között [[Jean Thévenot]] és [[Jean Chardin]] keresték fel Perszepoliszt. Thévenot „Voyage au Levant” ''(Levantei utazás)'' című munkájában hibásan feltételezte, hogy a romok túl kicsik voltak ahhoz, hogy a perzsa királyok palotái legyenek, de Chardin világosan azonosította a komplexumokat. Ez utóbbi így jellemezte a látottakat:
<blockquote>„''Nem tudom mit gondolnak az írásomról és tapasztalataimról, de biztosítom Önöket, hogy amit a két szememmel láttam, ahhoz hasonlót nem fognak látni, olyan nagy és szép. Hány ezer ember hány évig építette ezt? Ez nem csak építészeti remekmű, mint ahogy az egyiptomi piramisok, melyek Horatiusnál nem többek egy nagy halom kőnél. Itt annyi a művészet, rend, szorgalom jele; bátran mondhatjuk, hogy a mű a legnagyobb mesterekhez és szakértő kezek munkájához méltó.''”<ref>{{cite web
* [[1694]]-ben Giovanni Francesco Gemelli-Carreri rajzokat készített róla.
* Cornelis de Bruijn holland utazó [[1704]]-ben tanulmányozta a helyszínen Perszepoliszt, majd [[1711]]-ben ''Reizen over Moskovie, door Persie en Indie'' címmel jelentette meg könyvét, amit [[1718]]-ban francia nyelven is kiadott ''Voyages de Corneille le Brun par la Moscovie, en Perse, et aux Indes Orientales'' címmel.
214. sor:
Az elrendezés azt feltételezi, hogy a létesítményt a körzet védelemére is felhasználták. A komplexumban több torony is volt, ezek a külső falak találkozási pontjain találhatók, hogy az őröknek jó rálátása legyen a vidékre.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=29}}</ref>
A teraszon több impozáns épület is van, amely a közeli dombokról származó szürke mészkőből készült. A mészkövet az oszlopok kialakítására használták, és a mai napig megmaradtak. Az épületeket oszlopsorokkal kötötték össze, amelyek összesen 16, 36, 99 vagy 100 oszlopból álltak, különböző elrendezésben, például 20×5, 10×10 stb. Néhány épületet nem fejeztek be, erre utal, hogy a közelben több helyen építési törmeléket találtak.<ref>{{cite book|first=Franz |last=Stolze |editor=Asher, A. |title=Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Denkmäler und Inschriften von Persepolis, Istakhr, Pasargadae, Shâpur |url= |accessdate= |date=|year=1882 |publisher= |language=német |location=Berlin |id= |pages= |quote=}}</ref> 2005-ben olyan eszközökre is bukkantak, amelyeket festékek tárolására használtak.<ref>{{cite web
=== Fő lépcsősor ===
| |||