„Hutÿra Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Így?
18. sor:
 
== Életútja ==
Hutÿra András és Kossik Zsuzsanna fiaként született Sibra-fürdőn (Sivabrada), 1860. október 97-én keresztelték. [[Késmárk]]i és [[igló]]i alapiskolái után gimnáziumi tanulmányait [[Znióváralja|Znióváralján]], [[Eger]]ben és [[Lőcse|Lőcsén]] végezte. 1878-ban a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetem]] orvosi karára iratkozott be, ahol az 1880/1881-es tanévben az élettani intézet demonstrátora volt. 1883-ban szerezte meg orvosi oklevelét, de már 1882-től gyakornokként dolgozott [[Scheuthauer Gusztáv]] mellett az egyetem kórbonctani intézetében. 1886-ban az [[Állatorvostudományi Egyetem|Állatorvosi Tanintézet]] kórbonctani segédtanárává nevezték ki, majd nyugat-európai körútra ment, amelynek során Ausztria, Németország, Dánia, Belgium, Franciaország és Svájc egyetemi állatorvosi intézeteinek munkáját tanulmányozta. Hazatérést követően, 1887-ben az állatorvosi kórbonctan előadó tanára lett. 1888-ban átvette az állatorvosi belgyógyászati klinika vezetését, s az állatorvosi belorvostan és járványtan rendes tanáraként végzett oktatótevékenységet, 1889-ben pedig az állatjárványtan, állat-egészségügyi rendészet és hússzemle magántanárává nevezték ki.
 
Az 1890-es elejétől aktívan részt vett az [[Állatorvostudományi Egyetem|Állatorvosi Akadémia]] szervezeti átalakításában, s 1897-ben a tanintézet igazgatója lett. 1899-ben nyilvános rendkívüli tanári címet kapott, egyúttal az önállósodott Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola első rektora lett, s ezt a posztot egészen 1931-ig betöltötte. 1901-ben a belgyógyászati klinika vezetését átadta [[Marek József]]nek, s a főiskola járványtani intézetének munkáját irányította tovább. 1906-ig a húshigiénia, 1927-ig a járványtan, 1927-től haláláig a törvényszéki állatorvostan tárgykörök előadó tanára is volt, 1917-ben pedig ideiglenesen megbízták a patológiai tanszék vezetésével is.