„Pestis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
|||
49. sor:
A fertőzés leggyakoribb terjesztője a [[patkánybolha]] ''(Xenopsylla cheopsis)'', de más fajok is megfertőződhetnek. A Xenopsylla-fajok utáni második helyet a Nosopsyllus fasciatus foglalja el. Az [[emberbolha|ember-]] a [[kutyabolha|kutya-]] és a [[macskabolha|macskabolhák]] ritkán viszik át a betegséget, mivel náluk a baktériumok nem tömítik el a garatot.
Fontos tényező még, hogy egy bolha egy harapással hány baktériumot juttat a sebbe. Ole Jørgen Benedictow becslései szerint ez a szám 25 000,<ref>Ole Jørgen Benedictow: ''Plague in the Late Medieval Nordic Countries''. Oslo 1992 S. 241.</ref> de a technika fejlődésével később kimutathatóvá vált, hogy akár 100 ezer is lehet.<ref name="Engelthaler/Gage">[http://nsdl.org/resource/2200/20070710011221992T David Engelthaler und Kenneth L. Gage: „Quantities of Yersinia pestis in Fleas (Siphonaptera: Pulcidae, Ceraphyllidae, and Hysterichopsyllidae) Collected from Areas of Known or Suspected Plague Activity“.] {{Wayback|url=http://nsdl.org/resource/2200/20070710011221992T |date=20131113114128 }} In: Journal of medical Entomolgy 37, 2 (2000) S. 422-426.</ref> A [[Mexikó]]ban és [[Colorado|Coloradóban]] végzett kutatások szerint a bolhák mikrokörnyezete is fontos: a [[gazdaállat]]ok által elfogott és elásott példányokban nagyobb volt a baktériumok koncentrációja, mint a gazdaállat bundájában élőknek. A földről összegyűjtött bolhák nem voltak mind fertőzöttek, de amelyek igen, azokban elég baktérium volt a blokád kialakulásához. A gazdaállatok bundájából gyűjtött bolhák nagyobb arányban voltak fertőzöttek, de közülük csak minden ötvenedikben alakult ki a blokád.<ref name="Engelthaler/Gage" />
Pollitzer és Meyer szerint: nincs különbség a fészekben és a gazdaállatokon élő bolhák között. Ebben az összefüggésben az X. cheopis és közeli rokonainak, meg a Nosopsyllus fasciatus életmódjának különbözőségét is vizsgálták. A cheopis gyakran és sokat csíp, gyakran váltja gazdáit, míg a fasciatus tovább bírja az éhezést, és ritkábban keres új gazdát. Pollitzer és Meyer szerint azonban az igazi különbséget az élőhely jelenti: a cheopis a trópusok, a fasciatus a hidegebb vidékek lakója.<ref name="Pollitzer/Meyer" >Robert Pollitzer und Karl F. Meyer: „The Ecology of Plague“. In: Jacques M. May (Hrg.): Studies in Disease Ecology, Studies in Medical Geography, Vol. 2, New York 1961, S. 433-590.</ref>
84. sor:
A [[20. század]] elején feljegyeztek járványokat, amelyek fertőzött utazók miatt törtek ki [[Mandzsúria|Mandzsúriában]].<ref>T.-H. Thieh: „Primary Pneumonic Plague in Mukden, 1946, a Report of 39 Cases with 3 Recoveries.“ In: Journal of Infectious Diseases 82, 1948 S. 52-58.</ref><ref>H. M. Jettmar: „Erfahrungen über die Pest in Transbaikalien“. In: Medical Microbiology and Immunology Bd. 97 (Januar 1923) S. 322-329.</ref> Ehhez hozzájárult a hűvös idő.<ref>Dan C. Cavanaugh und James E. Williams: „Plague: Some Ecological Interrelationsships“. In: R. Traub und H. Starcke (Hrg.) Fleas, Proceedings of the International Conference on Fleas. Ashton Wold, Peterborough, UK, 21-25 June 1977. Rotterdam 1980 S. 245-256, 251.</ref> Az 1910–11-es járvány szeptembertől áprilisig a fő utazási vonalakat követte 2700 kilométeren át. Több mint 60 ezren haltak bele.
Wu Lien-Teh összefüggést fedezett fel egy [[ugróegérfélék|ugróegérféle]] állat vadászata és a fertőzés terjedése között.<ref>''[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=12900028 Pygeretmus (Alactagulus) pumilio] {{Wayback|url=http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?s=y&id=12900028 |date=20121120214454 }}.'' In: Don E. Wilson, DeeAnn M. Reeder (Hrsg.): ''Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference.'' 3. Auflage. [[Johns Hopkins University Press]], Baltimore 2005, {{ISBN|0-8018-8221-4}}. Abgerufen am 13. Oktober 2010.</ref> Az állat értékes bundájának ára megnégyszereződött a járvány előtti időszakban.<ref name="Wu Lien-Teh">Wu Lien-Teh: ''[http://www.ajtmh.org/cgi/content/abstract/s1-7/4/269 A Treatise on Pneumonic Plague]''. ''Publications of the League of Nations'' III. 13, Genève 1926.</ref> Mai tapasztalataink azt mutatják, hogy a tüdőpestis a rágcsálók megbetegedése után jelentkezik. A rágcsálók bubópestise és az ember tüdőpestise közötti összefüggés jól dokumentált.
Ha a beteg cseppfertőzéssel kapta el, akkor a tüdőpestis elsődleges, ha a baktériumok a vérárammal kerültek a tüdőbe, akkor másodlagos. A tüdőpestis gyorsabban zajlik le, hiszen a baktériumok a nyirokcsomókat elkerülve a tüdőbe jutnak. Nagyon magas lázzal, légszomjjal, köhögéssel, kékre színeződő ajkakkal kezdődik, majd a beteg kék-fekete köpetet köhög fel, igen fájdalmasan. Ezután tüdőödéma lép fel, végül összeomlik a keringés, és kezelés nélkül 2-5 nap után beáll a halál.
152. sor:
[[Madagaszkár]]on évente átlagosan körülbelül 400 pestises esetet jelentenek, de 2017. augusztus 1-je és november 22-e között 2348 fő kapta el a kórt, s ebből 202-en meghaltak a WHO jelentése szerint.<ref>{{cite web |url=https://index.hu/kulfold/2017/11/27/tobb_mint_200-an_haltak_meg_pestisben_madagaszkaron/ |title=Több mint 200-an haltak meg pestisben Madagaszkáron |accessdate=2017-11-27 |date= 2017-11-27|publisher=Index.hu}}</ref>
Ugyanebben az évben [[Uganda|Ugandában]] is megjelent. 12-en betegedtek meg, és hárman meg is haltak.<ref>
Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén is újra és újra visszatér. Itt a [[prérikutya|prérikutyákon]] él. Ha a macskák elfogják a beteg prérikutyákat, akkor 10%-uk elkapja a tüdőpestist is, és innen terjed tova a betegség. Évente tíz-húsz pestisfertőzés történik. Nils Christian Stenseht [[Oslo|oslói]] biológus ezt az éghajlatváltozásra vezeti vissza.<ref>Deutsches Ärzteblatt, 21. September 2010: [http://www.aerzteblatt.de/nachrichten/42804/USA_Klimwandel_draengt_Pest_zurueck.htm USA: Klimawandel drängt Pest zurück]</ref>
| |||