„Nyálkahártya” változatai közötti eltérés

A nyálkahártyák fő funkciója a különböző szervek állományának, illetve a szervfal mélyebb rétegeinek tökéletes elszigetelése a szerv üregrendszerétől ("belső„belső külvilágtól"külvilágtól”), ezzel a szervek (mechanikai, kémiai, mikrobiológiai stb) védelme. A mechanikai behatásoknak kevésbé kitett helyeken transzporter szerepük is van. Így valósul meg a különböző anyagok [[Kiválasztó szervrendszer|kiválasztás]]a és [[emésztőrendszer|felszívódása]]. A nyálkahártyák [[immunológia|IgA]]t is tudnak termelni, így fontos szerepük van a [[kórokozó]]k elleni védelemben. Ezenkívül a nyálkahártyák saját kötőszövetes rétegében ''(lamina propria)'' gyakran [[nyirokcsomó|nyiroktüszők]] is megfigyelhetőek, melyek szintén az [[immunológia|immunitásban]] játszanak szerepet.

A szerv funkciója szerint a nyálkahártya ''hám''ja területenként igen eltérő lehet. Erősebb mechanikai erőknek kitett helyeken többrétegű, ''el nem szarusodó laphám'' található. Ilyen helyek az emésztőcsatornában a [[szájüreg]], a [[garat]], a [[nyelőcső]] és a [[végbél]]nyílás, a légutakban az [[orr]]nyílás és a [[Hangszalagrés|hangrés]], míg a nemzőcsatornában a [[hüvely]]. A hámsejtek [[Sejtmembrán|zonula occludens]]-<nowiki/>ekkel kapcsolódnak egymáshoz.

A nyálkahártya [[Izom|simaizomrétegének]] mozgása a bélcsatorna falában független a bél mozgásaitól (ez utóbbiért a mélyebben elhelyezkedő kétrétegű ([belső körkörös és külső hosszanti)] simaizomréteg, a ''tunica muscularis'' felelős, amely önálló izomréteg a nyálkahártyán kívül).