„Dóm tér (Szeged)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Helyesírási javítások (3. csoport: rövid i, hosszú í keverése) kézi ellenőrzéssel |
||
7. sor:
[[Fájl:Szeged-dom-ter.jpg|bélyegkép|jobbra| A Dóm tér délkeleti olda]]
[[Fájl:SzegedemlékcsSF.jpg|bélyegkép| Pantheon a Dóm tér nyugati oldalán]]
Három nagy egyéniség kellett ahhoz, hogy a szegedi [[Fogadalmi templom (Szeged)|Fogadalmi templom]] és az azt körülvevő Dóm tér épületegyüttes létrejöjjön, [[Klebelsberg Kunó]] kultuszminiszter, [[Glattfelder Gyula]] csanádi püspök és [[Rerrich Béla (műépítész)|Rerrich Béla]] műépítész. Legszebben [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] néprajztudós és művészettörténész írta le a Fogadalmi Templommal szinte összeforrt Rerrich Béla által tervezett és kivitelezett Dóm téregyüttes létrejöttét. Ez a téregyüttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása.<ref>Bálint Sándor i.m.</ref> U alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern
A klinker téglából készült együttest főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette, járt is korábban Rerrich Béla ezekben az országokban is építészeti tanulmányúton, tanulmányozta is a modern [[stockholmi városháza]] stílusát, de persze nincs szó közvetlen hatásról, a Dóm tér megalkotása a [[19. század]] történelmi stílusának legérettebb, legnemesebb, ''legegyénibb'' kifejezése. Az archaizálás itt szinte megfoghatatlan, mégis jelen van, az itt felépített épületek klinkerburkolatának komorságát az oszlopok és a részletek játékossága oldja fel.<ref>Déry Attila i.m. 190. o.</ref> Bálint Sándor [[Borbiró Virgil]]t<ref>Bierbauer (Borbiró) Virgil: A magyar építészet története. Budapest, 1937. 281. o.</ref> idézi: "A szegedi kísérlet elvitathatatlan sikere mellett is épp úgy önmagában való, egyszeri, alkotójának rendkívüli egyéniségéhez kötött mű maradt, mint [[Feszl Frigyes]] pesti Vigadója."
| |||