„Kijevi Rusz” változatai közötti eltérés

=== A Kijevi Rusz hanyatlása és a mongol-tatár hódítás ===

Bölcs Jaroszláv lényegében három részre osztotta országát három legidősebb fia között. Halála után a legidősebb fia örökölte a központi területeket: [[Kijev]]et, [[Novgorod]]ot, [[Pszkov]]ot, fiatalabb fiai a később szerzett földek urai lettek. A népes családban azonban csakhamar állandósult a viszálykodás, a vetélkedés a jobban jövedelmező, tekintélyesebb fejedelemségek birtoklásáért. Az áldatlan állapotokon változtatni akaró fejedelmek [[1097]]-ben [[Ljubecs]]ben gyűlést tartottak, akol megegyeztek, hogy mindenki megtarthatja apai örökségét. Azonban a szeniorátus elve is érvényben maradt, ami továbbra is számos vitára adott okot a fejedelmek között.

Az egymással vetélkedő fejedelmek közül csupán [[II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir Monomah]] ([[1113]]–[[1125]]) emelkedett ki. Vlagyimir Monomah tudta biztosítani a [[Kijev]]től távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező [[kunok|kun]] (polovec) támadásokkal szemben. Legidősebb fia, [[I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem|Msztyiszláv]] halála után azonban [[Kijev]] végleg elvesztette központi szerepét és a perifériák lassan önállósodtak. A távolabbi központok fejedelmei közül sokan nagyfejedelemnek kezdték magukat címeztetni, ezzel is jelezve, hogy nincsenek alávetve [[Kijev]]nek. Kijev háttérbe szorulása valójában gazdasági okokkal magyarázható. A [[11. század]]ban a [[kunok|kun]] fenyegetés és az állandósuló háborúk új, biztonságosabb „varégoktól a görögökig” vezető kereskedelmi utat igényelt: így a [[Dnyeper]] menti kereskedelem lehanyatlott, és a biztonságosabb [[Dnyeszter]] folyó menti út vált egyre fontosabbá. Ez [[Kijev]] gazdasági súlyának további csökkenésével járt, mivel a kereskedelmi haszonban más területek részesültek. Az északi régió két fő központja [[Velikij Novgorod|Novgorod]] és [[Vlagyimir-Szuzdal]] lett.