„Kálti Márk” változatai közötti eltérés

[[Veszprém]] vármegyei birtokos kisnemesi család sarja volt. Ferences-rendi szerzetes. [[1336]]-[[1337]]-ben udvari pap, királynéi káplán, [[1342]]-[[1352]] között a Buda külvárosi Szent Péter-templom plébánosa, [[1352]]-ben a királyi kápolna őre, fehérvári és veszprémi kanonok, [[1353]]-[[1354]]-ben kői prépost, [[1358]]-ban fehérvári őrkanonok volt. A [[14. század]] közepéig a királyi udvarban dolgozott, kutatta és lejegyezte a történeti feljegyzéseket. Ebből szerkesztette meg saját, magyar nyelvű{{forr}}, terjedelmes krónikáját [[1370]] körül. A hunok történetétől a [[honfoglalás]] befejezéséig, ill. [[1330]]-ig. E krónika másolata az a díszes, festett képekkel ékesített kódex, amelyet [[1933]]-ig [[Bécs]]ben őriztek az udvari könyvtárban, és így "[[Képes krónika|bécsi Képes krónika]]" címmel vált ismertté.