Wikipédia

„Csepely” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
MCBUBU0 (vitalap | szerkesztései)
91 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
zömösítés
1. sor:
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 003.jpg|bélyegkép|Csepely falu templomának romja]]
 
'''Csepely falu''' falu középkori romjait a [[Veszprém]]et [[Tapolca|Tapolcával]] összekötő országút ajkai[[ajka]]i elágazásánál, északnak fordulva a 25-ös kilométerkőnél, Felső-Csepely puszta omladozó házaival szemközt, egy földútra letérve lehet megközelíteni. Egy magaslat melletti, szántófölddel körbefogott, elvadult erdőcskében, bozótoson átvágva találhatjuk meg az Árpád-kori Csepely falu maradványait, a pusztatemplom és egy lakóház romját.
 
A település és az épületmaradványok története a XI. századig vezethető vissza: 1086-ban, majd 1135-ben kelt az a vélhetően hamis oklevél, amelyben Csepely falu a bakonybéli bencés apátság szőlőtermő birtokaként szerepel. Az első hitelt érdemlő adat 1233-ból származik Csepelyről, amelynek lakói ekkor királyi vadászok és udvari pohárnokok voltak. Adót nem fizettek. Az 1333 és 1335 közötti pápai tizedjegyzék megnevezi a község plébániáját.
 
Az első hitelt érdemlő adat 1233-ból származik Csepelyről, amelynek lakói ekkor királyi vadászok és udvari pohárnokok voltak. Adót nem fizettek. Az 1333 és 1335 közötti pápai tizedjegyzék megnevezi a község plébániáját.
 
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 022.jpg|bélyegkép|Csepelyi katona háza]]
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] uralkodása idején is vadászok laktak Csepelyen, akiknek kiváltságát [[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban újra megerősítette. A település földesurai az első vázsonyi lakótornyot építtető Vezsenyi család leszármazottai voltak, akikkel a község kisnemesei örök viszályban álltak jogsérelmeik miatt. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] 1472-ben Vázsonykő urának, [[Kinizsi Pál]]nak adta a falut, a Kab-hegyi erdőkkel együtt, a törökverő főkapitány azután továbbajándékozta a pálos szerzeteseknek.
 
[[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] 1472-ben Vázsonykő urának, [[Kinizsi Pál]]nak adta a falut, a Kab-hegyi erdőkkel együtt, a törökverő főkapitány azután továbbajándékozta a pálos szerzeteseknek.
 
A falu lakossága a XVI. század első felétől fogyásnak indult. 1531-ben még 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második felétől nem tudunk adózókról.
Csepely sorsát valószínűleg egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. A falu megmaradt lakói Vázsonyba menekültek, és vissza sem tértek.
 
[[Fájl:Csepelyi pusztatemplom 008.jpg|bélyegkép|Csepely falu templomának romja]]
Kinizsi Pál özvegye, [[Magyar Benigna]] révén ugyan a horváthokra szállt a terület tulajdonjoga, ám egy 1651-ben kelt levélben a pálosok bérbe adott birtokainak sorában említik Csepely négy elhagyott jobbágyportáját.
 
A falu lakossága a XVI. század első felétől fogyásnak indult. 1531-ben még 9 adófizető portát, 5 szegény jobbágyot, 3 szolgát és 4 lakatlan telket írtak össze. A század második felétől nem tudunk adózókról. Csepely sorsát valószínűleg egy török támadás, az 1600-as nőzséri ütközet pecsételte meg. A falu megmaradt lakói Vázsonyba menekültek, és vissza sem tértek. Kinizsi Pál özvegye, [[Magyar Benigna]] révén ugyan a Horváthokra szállt a terület tulajdonjoga, ám egy 1651-ben kelt levélben a pálosok bérbe adott birtokainak sorában említik Csepely négy elhagyott jobbágyportáját. Amikor a szultáni sereg 1663-ban megtámadta és felgyújtotta Vázsonyt, alighanem Csepely maradványai is ugyanerre a sorsra jutottak.
Amikor a szultáni sereg 1663-ban megtámadta és felgyújtotta Vázsonyt, alighanem Csepely maradványai is ugyanerre a sorsra jutottak.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepely”