„Higroszkóposság” változatai közötti eltérés

Etimológia. Forrás pótlása.
(nincs forrás {{nincs forrás}})
(Etimológia. Forrás pótlása.)
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük '''higroszkóposság'''nak. Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[foszfor-pentoxid]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.
{{nincs forrás}}
 
Számos szilárd és folyékony anyag levegőn állva annak nedvességtartalmát megköti, ezáltal felhígul, illetve – szilárd anyag esetén – elfolyósodik, vagy összecsomósodik. Ezt a tulajdonságot nevezzük '''higroszkóposság'''nak. Higroszkópos anyagok például a [[kalcium-klorid]], a tömény [[kénsav]], a [[glicerin]]. Erős vízmegkötő hatásukat kihasználva szárítószerként alkalmazhatóak például [[exszikkátor]]okban, szárítótornyokban.
A görög hygrosz (υγρός = nedves) és szkoposz (σκοπός = megfigyelő) szóból.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=63}}</ref> A higroszkópos anyagokat először a légnedvesség jelzésére használták ({{linkiw1|higrométer|Hygrometer}}).
 
== A talaj higroszkópossága ==
 
A fizikai talajféleségre a következő határértékek alapján következtetnek: homoktalajra hy 0,5–1,0, homokos vályogra 1,0–2,0, vályogra 2,0–3,5, agyagos vályogra 3,5–5,0, agyagra 5,0–6,5, nehéz agyagra 6,5–8,0 értékek a jellemzők.
 
== Lábjegyzetek ==
<references/>
 
== Források ==
* {{CitLib|tit=Kis kémiai szótár|red=Gondolat|loc=Budapest|ann=1972|ass=Fordította Hársing Lászlóné|pag=180}}
* {{CitLib|tit=Akadémiai kislexikon|ass=Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos|red=Akadémiai Kiadó|loc=Budapest|isbn=963 05 5279 5|ann=|pag=1. kötet, 760}}
* {{CitLib|szerző=Dr. Otto |szerző2=Albrecht Neumüller|cím=Römpp vegyészeti lexikon|hely=Budapest|kiadó=Műszaki Könyvkiadó|év=1982|isbn=963-10-3269-8 |oldal=2. kötet, 481}}
 
{{csonk-kém}}
22 037

szerkesztés