„HVG” változatai közötti eltérés

13 317 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
A HVG története - jelentős kiegészítések
a (kiegészítés)
(A HVG története - jelentős kiegészítések)
A HVG online hírportálja a [https://hvg.hu/ hvg.hu], amely minden platformon elérhető: mobilon, tableten, valamint [https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.hvg.android androidos] és [https://itunes.apple.com/hu/app/hvg/id391946486 IOS] applikációkon is.
 
=== Hetilap előfizetés ===
https://bolt.hvg.hu/hvg-elofizetes
 
=== Pártoló tagság ===
https://bolt.hvg.hu/partolo-tagsag
 
== A HVG Története ==
Előzménye a ''[[Világgazdaság (napilap)|Világgazdaság]]'' című lap.
A HVG eredetileg az [[1979]]-ben Vince Mátyás által alapított ''Heti Világgazdaság'' című magyar gazdasági-társadalmi hetilap közkedvelt rövidítése volt. Napjainkra a „HVG” a lap hivatalos címévé vált.
 
=== MegalakulásaElőzmények ===
ElőzményeA '''HVG''' a ''[[Világgazdaság (napilap)|Világgazdaság]]'' című lapnapilapból nőtt ki.
A Világgazdaság akkori főszerkesztője, Gyulai István, Vince Mátyást javasolta főszerkesztőnek. A szerkesztőség egy, a BNV területén lévő faházban kezdte meg működését. A lap rövid, három hónapos előkészítés után megindult.
A napilap szerkesztőségének egy részéből, a '''Magyar Kereskedelmi Kamara''' hetilapjaként - és annak finanszírozásában - megalakult a '''''Heti Világgazdaság''''', melynek '''első száma 1979. június 7-én jelent meg'''. A HVG nevével, fejlécével egyaránt kinyilvánította, hogy a napi ''Világgazdaság'' utóda, folytatása. A HVG rövidítés 1981-ben jelenik meg, de egészen 1988-ig a rövidítés mellet a ''Heti Világgazdasá''g felirat is látható.
 
=== A HVG Megalakulása '''(a szocializmustól a rendszerváltásig 1979-1988)'''===
Az akkor még csak 32 oldalas hetilap célja az volt, hogy mindenkit „közölhető” gazdasági információkhoz juttasson, mivel a Világgazdaságot a cenzúra miatt zárt terjesztésűnek minősítették. A Heti Világgazdaság 1979 június elejétől jelent meg minden csütörtökön az utcán is vásárolható formában. Olvasótáborát többnyire a fiatal értelmiségiek alkották. (Vince 1998)
A HVG '''főszerkesztő'''je a Világgazdaság egyik rovatvezetője, '''[[Vince Mátyás]]''' lett. A HVG a ''The Economist'', a ''Time'', a ''Newsweek'' és a többi nagy heti hírmagazin háromhasábos tördelését vette át, és követendő példának tekintette a [https://www.google.hu/search?q=hvg+c%C3%ADmlap&hl=hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=2ahUKEwjW-YC12rfdAhUHqIsKHcNnAPIQsAR6BAgGEAE&biw=1396&bih=662 '''figyelemfelkeltő címlap'''ot]. Közvetlen mintaadónak leginkább az angol ''The Economist'' számított. Az akkor még csak 32 oldalas HVG megjelenésével arra az igényre szeretett volna válaszolni, hogy a napilapként megjelenő ''Világgazdaság'' hozzáférhető legyen a szélesebb olvasóközönség számára is, és közérthetőbben elmagyarázza a világgazdasági események és a magyar gazdaság összefonódását. Az induláskor megfogalmazott elképzelések szerint annak a mottónak akart megfelelni az újság, hogy ne csak a szakmabelieknek írjon szakszerűen és magas színvonalon, ezért a lap hármas célt követett, hiszen egyszerre volt:
 
* ''hírlap'', amelyik a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat;
* ''gazdaságpolitikai magazin'', amely azt a célt tűzte ki, hogy közérthetően, összefüggéseiben hátterüket is megvilágítva magyarázza meg ezeket az eseményeket és aktualitásokat;
* ''szaklap'', amelyik a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni
 
A ''Heti Világgazdaság'' közérthető, színes, érdekes hetilap kívánt lenni úgy, hogy cikkeit olvasva a gazdasági életben jártas embereknek és a közgazdaság-tudomány művelőinek se kelljen bosszankodniuk egy-egy fogalom, esemény vagy jelenség túlzottan leegyszerűsített megfogalmazása láttán. Közlendőjét a szöveg és a képek szükséges egyensúlyával kívánta tárgyalni, a hazai gazdaság szemszögéből és érdekében, figyelve és rátapadva a világ eseményeire, folyamataira, az újdonságokra. Egy olyan '''kritikus szellemű lap''' született, amely megmutatta a dolgok mindkét oldalát, tények és nem jelzők segítségével bírált vagy dicsért.
 
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló ''Heti Világgazdaság'' a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett.
 
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap '''kritikus hangnem'''e segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi '''humor''', a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a '''címlapok'''nak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt (1986. évi II. törvény) az 1990. évi XI. tör­vénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szer­vezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is.
 
=== '''A HVG ÖNÁLLÓSODÁSA (1989-2003)''' ===
Az új politikai helyzetben a korábban létező lapok - mint a HVG - már lé­nyeges tartalmi és ideológiai kötöttségek nélkül közölhettek írásokat. A már piacon levő lapok, kihasználva a törvény adta lehetőséget, önál­lósították magukat. '''1989'''-re datálódik a '''HVG Kiadói Rt'''. megalapítása is. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit, lényegében a HVG tulajdonosaivá váltak. A rendszerváltás után rengeteg új lap jelent meg a magyar sajtópiacon, szabadabb, nyíltabb, kritikusabb lett a hangvétel, mint korábban, a HVG pedig élt a történelem adta lehetőséggel, és kihasználta azt az előnyét, hogy - sok más újságtól eltérően - nem kellett váltania, '''nem kellett szembe fordulnia korábbi önmagával'''. A HVG azért tudta megőrizni a népszerűségét, mert a rendszerváltás alatt és után ugyanolyan '''objektív tudott maradni''', mint amilyen a rendszerváltozás előtt volt. A HVG példányszámát tekintve ebben az időben érte el tetőpontját. 1989-ben 175 ezer példánnyal büszkélkedhetett. Ekkor a bevételek 55%-át a hirdetések fedezték, és a lap presztízsét talán azzal írhatjuk le a legrövidebben, hogy egy-egy hirdetés el­helyezéséért ekkortájt 2-3 hónapig kellett várni. A HVG sikerének igazi garanciája az volt, hogy hétről hétre beváltotta olvasóinak tett ígéretét, miszerint objektíven és közérthetően számol be a fontos eseményekről.
 
A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni. A lap töretlen népszerűsége ellenére az olvasási kultúra általános romlásával és a bulvár, valamint az elektronikus médiumok előretörésével párhuzamosan a 90-es években megindult a nyomtatott lapok példányszámának fokozatos csökkenése. A korábbi rekordot jelentő 175 ezres példányszáma az ezredfordulóra 110-115 ezer közé csökkent.
 
A HVG '''1997'''-ben az elsők között jelent meg az interneten. A '''HVG Online''' verziójának elindítása az időközben az Egyesült Államokat és a Világbankot „megjárt”, egykori alapító-főszerkesztő, ''Vince Mátyás'' nevéhez fűződik. Az internetezők száma ekkor még igencsak alacsony volt Magyarországon, ennek megfelelően a HVG online verziójának is alig párszáz fős volt a heti látogatószáma.
 
2003-ban a német '''Westdeutsche Allgemenine Zeitung''' (WAZ) többségi tulajdont szerzett a HVG Kiadó Rt-ben. A WAZ tulajdonszerzése ellenére megmaradt az eredeti menedzsment, és a lap is megőrizte szerkesztőségi függetlenségét. Érdekesség, hogy a 10 évet átölelő „WAZ-időszakra” esett a HVG üzleti szempontból 5 legsikeresebb (2003-2008) és 5 legkevésbé sikeresnek mondható éve (2009-2013). A '''2008''' végén kirobbant '''gazdasági világválság''' teljesen felforgatta a hazai hirdetési piacot, aminek drámai hatása volt a hazai médiavállalkozások így a HVG hirdetési bevételeire is, miközben a lapeladásokból származó bevétel is egyre csökkent. Az olvasói piaci folyamatok további romlása, a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint az emberek fokozatos elfordulása a közéleti és pláne politikai eseményektől és nem utolsó sorban az internetes újságok térhódítása a hazai lapok, köztük a HVG példányszámának további csökkenéséhez vezetett. A hetilap átlagos példányszáma 2004-ben már 100 ezer alatt volt, 2003-ra pedig 50 ezer alá csökkent. Mindeközben ugrásszerűen bővülni kezdett a '''hvg.hu''' látogatószáma. A HVG online híreit 2004-ben még alig 10 ezer, 2006-ban már több mint 100 ezer, 2013-ban pedig már csaknem 600 ezer fő olvasta hetente. Az olvasók digitális platformokra történő tömeges átterelődése magával vonta a hirdetők reklámköltési struktúrájának átrendeződését is, jelentős teret elhódítva a nyomtatott sajtó elől. A nyomtatott médiumokból „kivont” hirdetési bevételeknek csak egy jóval kisebb része „vándorolt át” az online csatornákra, és további kedvezőtlen tendencia a hazai tartalomszolgáltatók számára, hogy a magyarországi digitális reklámköltésen belül is egyre nagyobb a nemzetközi szereplők (Google, Facebook) térnyerése, vagyis az online-ra terelődő és már eleve jóval kisebb volumenű hirdetési forintok jelentős része még csak nem is a hazai médiatulajdonosokhoz kerül, különösen nehéz helyzetbe hozva ezzel a független hazai tartalomszolgáltatókat és médiatulajdonosokat.
 
=== '''ISMÉT MAGYAR KÉZBEN A HVG (2014-)''' ===
A gazdasági válság utáni években számos kihívással kénytelen szembenézni a tartalomszolgáltató ipar, a független hazai médiavállalkozások jövedelmezősége pedig jelentősen romlott. A politikai és a szabályozási környezet bizonytalanságai, valamint a folyamatos kiszámíthatatlanság csak tovább gyengítik a hazai médiapiac vonzerejét a külföldi befektetők előtt, így a 2010-es évektől egyre több multinacionális vállalat hagyta el az országot, kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb befektetési lehetőséget keresve.
 
A WAZ ''(Funke)'' '''2014-ben''' megvált többségi részvénypakettjétől, amelyet a HVG korábbi résztulajdonosai, a menedzsment és a szerkesztőségi tagjai vásároltak vissza, ezzel '''a HVG ismét magyar kézbe került'''. A piac változásaira reagálva a HVG Kiadó tevékenységi körén belül is egyre inkább fókuszba került a digitális tartalomszolgáltatás, és folyamatosan bővült a termékportfolió. A hetilap és annak különszámai, mellékletei, valamint számtalan szakmai, illetve szórakoztató időszaki kiadvány kiadása mellett a HVG Kiadó mára az egyik legnagyobb hazai könyvkiadóvá vált, miközben konferenciák, szemináriumok vagy éppen a legnagyobb hazai Állásbörze is tovább színesíti a Kiadó termékpalettáját. A sikeres reorganizációs program megvalósításának köszönhetően 2016 óta ismét nyereségessé vált működés.
 
A politikai, hatalmi intézkedések a 2010-es évek második felében egyre jobban elszívják a levegőt a piaci alapon működő médiavállalkozások elől, és egyre inkább ellehetetlenítik a független újságírás fennmaradását. Ebben az ellenséges piaci környezetben a HVG alapelveiből jottányit sem engedve továbbra is a sajtó klasszikus (Watchdog) funkcióját igyekszik betölteni, „negyedik hatalmi ágazatként” a mindenkori hatalomtól függetlenül, és annak ellenőreként működni. A HVG célja és küldetése továbbra is az olvasók független és tényszerű tájékoztatása. '''A HVG szlogenje''' is ezt a küldetést fejezi ki, miközben a jelenlegi helyzetre reflektál. '''„A sötétség nem tart örökké”''', megállapítás a '''„Legyen világosság!”''' felszólítással egészül ki, amivel a HVG egyszerre biztatja és össze is kacsint olvasóival, ahogy tette ezt a hetilap még a szocializmusban kvázi „fél-illegalitásban” eltöltött legelső éveiben is.
 
A '''politikai és gazdasági érdekektől független sajtó''' létfeltételei, s vele a szókimondó tájékoztatás komoly veszélybe kerültek, a magyarországi sajtó pedig a rendszerváltás óta nem volt olyan tragikus helyzetben, mint az elmúlt években. A független sajtót ellehetetlenítő politika, valamint a közösségi, illetve a keresőoldalak reklámpiaci terjeszkedése beláthatatlan nyomás alá helyezi a HVG lapeladások mellett hirdetésekre épülő üzleti modelljét. A HVG ígéretet tett olvasóinak arra, hogy a HVG és a hvg.hu megmarad annak, ami volt és ami mellett hitet tett. A finanszírozhatóság hosszú távú megőrzése érdekében a HVG 2018 áprilisában elindította '''[https://bolt.hvg.hu/partolo-tagsag Pártoló tagság]''' programját, amely egyfajta közösségi finanszírozás ([[Croud funding, crous sourcing|croud funding, croud sourcing]]) keretében biztosíthatja a hosszú távú működés fenntartását. Az ehhez hasonló programok egyebek mellett megteremtik annak lehetőségét, hogy a pusztán hirdetési bevételekre támaszkodó online termékek a nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan olvasóktól származó bevételekre is szert tehessenek, olyan olvasóktól, akik ingyen fogyaszthatják a szerkesztőségek által előállított, és számukra értékkel bíró „szellemi termékét”.
 
=== A HVG hetilap főszerkesztői ===
* [[Réti Pál]] (2005–2009)
* [[Vass Péter]] (2009-2014)
* Jakus Ibolya (2014-), Nagy Iván Zsolt (hvg.hu)
 
A HVG újságírói közül többen egyéni [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]]asok, közülük Juhász Gábor 1994-ben majd Rádi Antónia 1999-ben kapták meg a díjat.<ref>[http://www.pulitzer.hu/ Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány - Köszöntő<!-- Robot generálta cím -->]</ref> Az újságírói alkotóközösséget, szerkesztőséget is kitüntették Pulitzer-díjjal 1992-ben; az egyéni címlapokért 1999-ben ismerték el a HVG-t.
* Vélemény
* Portré
== CímlapHVG címlapok ==
A HVG címlapjai mindig az adott hét egyik fő témáját dolgozzák fel, többnyire ironikus humorral ábrázolva azt. A 80-as években a címlapokon többnyire nem fotók, hanem áthallásos utalásokat tartalmazó grafikák szerepeltek. Ezek a borítók a rendszerkritikára érzékeny olvasók humorérzékére kívántak hatni. A megjelenő címlapok fokozatosan lettek egyre abszurdabbak. A rendszerváltás után részben konkrétabbá váltak, részben folytatták a korábbi hagyományt. A legsikeresebb címlapokból válogatáskötet készült (HVG címlaptárlat; 1979–1999, HVG Kiadó Rt.,1999), illetve a [[Műcsarnok]]ban kiállítás is nyílt belőlük, amely később bejárta az országot.
 
== A kiadó ==
A HVG hetilap és a [http://hvg.hu/ hvg.hu] kiadója a HVG Kiadó Zrt. A kiadó a HVG hetilapon és a hvg.hu hírportálon túl az alábbi termékekkel van jelen a piacon:
*[https://hvgkonyvek.hu/ HVG Könyvek](menedzsment, üzlet, pszichológia, önismeret, életmód, egészség, életrajz, tényfeltárás, ismeretterjesztés, gyerekkönyvek)
*[https://konferencia.hvg.hu/ HVG Konferenciák és szemináriumok] (Budapest Autó Show, TEDx Budapest, TEDx Youth Budapest, Agymenők Élménynap, HVG Extra Business és Pszichológia Szalonok)
30

szerkesztés