„HVG” változatai közötti eltérés

4 441 bájt törölve ,  2 évvel ezelőtt
történet szerkesztése
a (pártoló tagság szerkesztése)
(történet szerkesztése)
 
=== A HVG megalakulása '''(a szocializmustól a rendszerváltásig 1979-1988)'''===
A HVG '''főszerkesztő'''je a Világgazdaság egyik rovatvezetője, '''[[Vince Mátyás]]''' lett. A HVG a ''The Economist'', a ''Time'', a ''Newsweek'' és a többi nagy heti hírmagazin háromhasábos tördelését vette át, és követendő példának tekintette a [https://www.google.hu/search?q=hvg+c%C3%ADmlap&hl=hu&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=2ahUKEwjW-YC12rfdAhUHqIsKHcNnAPIQsAR6BAgGEAE&biw=1396&bih=662 '''figyelemfelkeltő címlap'''ot]. Közvetlen mintaadónak leginkább az angol ''The Economist'' számított. Az akkor még csak 32 oldalas HVG megjelenésével''Heti arraVilággazdaság'' azközérthető, színes, érdekes igényrehetilap szeretettkívánt volnalenni válaszolniúgy, hogy cikkeit olvasva a napilapkéntgazdasági megjelenőéletben ''Világgazdaság''jártas hozzáférhetőembereknek legyenés a szélesebbközgazdaság-tudomány olvasóközönségművelőinek számárase iskelljen bosszankodniuk egy-egy fogalom, ésesemény közérthetőbbenvagy elmagyarázzajelenség atúlzottan világgazdaságileegyszerűsített eseményekmegfogalmazása ésláttán. Közlendőjét a magyarszöveg gazdaságés összefonódását.a Azképek induláskorszükséges megfogalmazottegyensúlyával elképzelésekkívánta szerint annaktárgyalni, a mottónakhazai akartgazdaság megfelelniszemszögéből azés újságérdekében, hogyfigyelve neés csakrátapadva a szakmabelieknekvilág írjoneseményeire, szakszerűenfolyamataira, ésaz magasújdonságokra. színvonalon,Egy ezértolyan a'''kritikus szellemű lap''' hármasszületett, céltamely követettmegmutatta a dolgok mindkét oldalát, hiszentények egyszerreés volt:nem jelzők segítségével bírált vagy dicsért.
 
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló ''Heti Világgazdaság'' a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogyA HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett.
* ''hírlap'', amelyik a nemzetközi gazdasági élet és a magyar külkereskedelem legfrissebb eseményeiről tájékoztat;
* ''gazdaságpolitikai magazin'', amely azt a célt tűzte ki, hogy közérthetően, összefüggéseiben hátterüket is megvilágítva magyarázza meg ezeket az eseményeket és aktualitásokat;
* ''szaklap'', amelyik a gazdasági életben dolgozók munkájához, tájékozódásához is megfelelő eszközként kíván szolgálni
 
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap '''kritikus hangnem'''e segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi '''humor''', a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a '''címlapok'''nak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt ''(1986. évi II. törvény)'' az 1990. évi XI. tör­vénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szer­vezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is.
A ''Heti Világgazdaság'' közérthető, színes, érdekes hetilap kívánt lenni úgy, hogy cikkeit olvasva a gazdasági életben jártas embereknek és a közgazdaság-tudomány művelőinek se kelljen bosszankodniuk egy-egy fogalom, esemény vagy jelenség túlzottan leegyszerűsített megfogalmazása láttán. Közlendőjét a szöveg és a képek szükséges egyensúlyával kívánta tárgyalni, a hazai gazdaság szemszögéből és érdekében, figyelve és rátapadva a világ eseményeire, folyamataira, az újdonságokra. Egy olyan '''kritikus szellemű lap''' született, amely megmutatta a dolgok mindkét oldalát, tények és nem jelzők segítségével bírált vagy dicsért.
 
Az olvasók körében nagyon rövid időn belül pozitív visszhangra talált az újság. Az 1979-ben 15 000-es nyomott példányszámmal induló ''Heti Világgazdaság'' a nyolcvanas években évről-évre növelte az eladott lapok számát, és 1984-ben a terjesztésre átadott példányszám már meghaladta a bűvös százezret. A lap az első négy évben markánsan veszteséges volt, a trend csak 1983 táján kezdett megfordulni, amikor a példányszám növekedett és a hirdetések száma is bővülni kezdett, és a későbbi években már komoly nyereséget könyvelhettek el. Furcsa módon éppen a magyar gazdaság helyzetének rosszabbodása kedvezett a lapnak, szaporodtak a kényes kérdések és a HVG igyekezett megkeresni a módját, hogy mindezekkel lehetőleg köntörfalazás nélkül foglalkozzon. Míg mások talán megálltak a falak előtt egy lépéssel, a HVG igyekezett a falakat tágítani, bizonyos eseményeknek elébe menni. Talán ennek is volt köszönhető, hogy HVG a nyolcvanas évek második felében élte első fénykorát, az eladott példányszám évről évre nőtt, és 1988 tájékára már 130 ezerre emelkedett.
 
A HVG népszerűségét akkor (és ma is) a lap '''kritikus hangnem'''e segítette elő, és az, hogy a legfontosabb témákat különböző szempontokból és közérthetően mutatta be. A lap imázsát egy csipetnyi '''humor''', a szellemesen megszerkesztett címek és karikatúrák tették és teszik teljessé. Mindig is nagy jelentősége volt a '''címlapok'''nak is, amelyek plakát módjára támadtak, gondolkodásra ösztönöztek és esetenként nevettettek. A HVG megmutatta a politikai folyamatok gazdasági következményeit is, nem fogadták el a korlátokat, ha valamit „letiltottak”, igyekeztek utánanézni, miért tették. Kádár János 1987. májusi távozása után az egész médiát átszövő kontroll, ami magában foglalta a főszerkesztői húzásokat, cenzúrát és a felülről jövő kényszert is, jelentősen meglazult. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt ''(1986. évi II. törvény)'' az 1990. évi XI. tör­vénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A törvényi változások hatására a magyar írott sajtó világában a korábban kizárólagos állami tulajdonlás mellett megjelentek a legkülönbözőbb szer­vezeti formák, több szektorú lett a rendszer, létrejött a piac. Egyre többen vállalkoztak lapkiadásra, egyre több új lap indult, miközben kialakult a legális párt- és mozgalmi sajtó is.
 
=== '''A HVG önállósodása (1989-2003)''' ===
Az új politikai helyzetben a korábban létező lapok - mint a HVG - már lé­nyeges tartalmi és ideológiai kötöttségek nélkül közölhettek írásokat. A negyvenes évek óta érvényesülő rendszert lényegében véve konzerváló 1986-os sajtótörvényt ''(1986. évi II. törvény)'' az 1990. évi XI. tör­vénnyel módosították, és kimondták, hogy a korábbi szabályozással ellentétben időszaki lapot már nemcsak jogi személy, hanem természetes személy is indíthat. A már piacon levő lapok, kihasználva a törvény adta lehetőséget, önál­lósították magukat. '''1989'''-re datálódik a '''HVG Kiadói Rt'''. megalapítása is. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit, lényegében a HVG tulajdonosaivá váltak. A rendszerváltás után rengeteg új lap jelent meg a magyar sajtópiacon, szabadabb, nyíltabb, kritikusabb lett a hangvétel, mint korábban, a HVG pedig élt a történelem adta lehetőséggel, és kihasználta azt az előnyét, hogy - sok más újságtól eltérően - nem kellett váltania, '''nem kellett szembe fordulnia korábbi önmagával'''. A HVG azért tudta megőrizni a népszerűségét, mert a rendszerváltás alatt és után ugyanolyan '''objektív tudott maradni''', mint amilyen a rendszerváltozás előtt volt. A HVG példányszámát tekintve ebben az időben érte el tetőpontját. 1989-ben 175 ezer példánnyal büszkélkedhetett. Ekkor a bevételek 55%-át a hirdetések fedezték, és a lap presztízsét talán azzal írhatjuk le a legrövidebben, hogy egy-egy hirdetés el­helyezéséért ekkortájt 2-3 hónapig kellett várni. A HVG sikerének igazi garanciája az volt, hogy hétről hétre beváltotta olvasóinak tett ígéretét, miszerint objektíven és közérthetően számol be a fontos eseményekről. A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni.
 
A HVG megőrizve formáját, igyekezett „fejlődni a korral”, és az olvasói valamint a hirdetői igényeknek is megfelelni. A lap töretlen népszerűsége ellenére az olvasási kultúra általános romlásával és a bulvár, valamint az elektronikus médiumok előretörésével párhuzamosan a 90-es években megindult a nyomtatott lapok példányszámának fokozatos csökkenése. A HVG példányszáma az ezredfordulóra 110-115 ezer közé csökkent.
 
A HVG '''1997'''-ben az elsők között jelent meg az interneten. A '''HVG Online''' verziójának elindítása az időközben az Egyesült Államokat és a Világbankot „megjárt”, egykori alapító-főszerkesztő, ''Vince Mátyás'' nevéhez fűződik. Az internetezők száma ekkor még igencsak alacsony volt Magyarországon, ennek megfelelően a HVG online verziójának is alig párszáz fős volt a heti látogatószáma.
 
=== '''Külföldi tulajdonban (a legjobb és legrosszabb évek 2003-2013)''' ===
2003-ban a német '''Westdeutsche Allgemenine Zeitung''' ''(WAZ, később Funke)'' többségi tulajdont szerzett a HVG Kiadó Rt-ben. A WAZ tulajdonszerzése ellenére megmaradt az eredeti menedzsment, és a lap is megőrizte szerkesztőségi függetlenségét. Érdekesség, hogy a 10 évet átölelő „WAZ-időszakra” esett a HVG üzleti szempontból 5 legsikeresebb ''(2003-2008)'' és 5 legkevésbé sikeresnek mondható éve ''(2009-2013)''. A '''2008''' végén kirobbant '''gazdasági világválság''' teljesen felforgatta a hazai hirdetési piacot, aminek drámai hatása volt a hazai médiavállalkozások így a HVG hirdetési bevételeire is, miközben a lapeladásokból származó bevétel is egyre csökkent. Az olvasói piaci folyamatok további romlása, a lakosság vásárlóerejének csökkenése, valamint az emberek fokozatos elfordulása a közéleti és pláne politikai eseményektől és nem utolsó sorban az internetes újságok térhódítása a hazai lapok, köztük a HVG példányszámának további csökkenéséhez vezetett. A hetilap átlagos példányszáma 2004-ben már 100 ezer alatt volt, 2003-ra pedig 50 ezer alá csökkent. Mindeközben ugrásszerűen bővülni kezdett a '''hvg.hu''' látogatószáma. A HVG online híreit 2004-ben még alig 10 ezer, 2006-ban már több mint 100 ezer, 2013-ban pedig már csaknem 600 ezer fő olvasta hetente. Az olvasók digitális platformokra történő tömeges átterelődése magával vonta a hirdetők reklámköltési struktúrájának átrendeződését is, jelentős teret elhódítva a nyomtatott sajtó elől. A nyomtatott médiumokból „kivont” hirdetési bevételeknek csak egy jóval kisebb része „vándorolt át” az online csatornákra, és további kedvezőtlen tendencia a hazai tartalomszolgáltatók számára, hogy a magyarországi digitális reklámköltésen belül is egyre nagyobb a nemzetközi szereplők ''(Google, Facebook)'' térnyerése, vagyis az online-ra terelődő és már eleve jóval kisebb volumenű hirdetési forintok jelentős része még csak nem is a hazai médiatulajdonosokhoz kerül, különösen nehéz helyzetbe hozva ezzel a független hazai tartalomszolgáltatókat és médiatulajdonosokat.
 
=== '''Ismét magyar kézben a HVG (2014-)''' ===
A gazdasági válság utáni években számos kihívással kénytelen szembenézni a tartalomszolgáltató ipar, a független hazai médiavállalkozások jövedelmezősége pedig jelentősen romlott. A politikai és a szabályozási környezet bizonytalanságai, valamint a folyamatos kiszámíthatatlanság csak tovább gyengítik a hazai médiapiac vonzerejét a külföldi befektetők előtt, így a 2010-es évektől egyre több multinacionális vállalat hagyta el az országot, kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb befektetési lehetőséget keresve.
 
A WAZ ''(Funke)'' '''2014-ben''' megvált többségi részvénypakettjétől, amelyet a HVG korábbi résztulajdonosai, a menedzsment és a szerkesztőségi tagjai vásároltak vissza, ezzel '''a HVG ismét magyar kézbe került'''. A piac változásaira reagálva a HVG Kiadó tevékenységi körén belül is egyre inkább fókuszba került a digitális tartalomszolgáltatás, és folyamatosan bővült a termékportfolió. A hetilap és annak különszámai, mellékletei, valamint számtalan szakmai, illetve szórakoztató időszaki kiadvány kiadása mellett a HVG Kiadó mára az egyik legnagyobb hazai könyvkiadóvá vált, miközben konferenciák, szemináriumok vagy éppen a legnagyobb hazai Állásbörze is tovább színesíti a Kiadó termékpalettáját. A sikeres reorganizációs program megvalósításának köszönhetően 2016 óta ismét nyereségessé vált működés.
 
A politikai, hatalmi intézkedések a 2010-es évek második felében egyre jobban elszívják a levegőt a piaci alapon működő médiavállalkozások elől, és egyre inkább ellehetetlenítik a független újságírás fennmaradását. Ebben az ellenséges piaci környezetben a HVG alapelveiből jottányit sem engedve továbbra is a sajtó klasszikus (Watchdog) funkcióját igyekszik betölteni, „negyedik hatalmi ágazatként” a mindenkori hatalomtól függetlenül, és annak ellenőreként működni. A HVG célja és küldetése továbbra is az olvasók független és tényszerű tájékoztatása. '''A HVG szlogenje''' is ezt a küldetést fejezi ki, miközben a jelenlegi helyzetre reflektál. '''„A sötétség nem tart örökké”''', megállapítás a '''„Legyen világosság!”''' felszólítással egészül ki, amivel a HVG egyszerre biztatja és össze is kacsint olvasóival, ahogy tette ezt a hetilap még a szocializmusban kvázi „fél-illegalitásban” eltöltött legelső éveiben is.
 
A '''politikai és gazdasági érdekektől független sajtó''' létfeltételei, s vele a szókimondó tájékoztatás komoly veszélybe kerültek, a magyarországi sajtó pedig a rendszerváltás óta nem volt olyan tragikus helyzetben, mint az elmúlt években. A független sajtót ellehetetlenítő politika, valamint a közösségi, illetve a keresőoldalak reklámpiaci terjeszkedése beláthatatlan nyomás alá helyezi a HVG lapeladások mellett hirdetésekre épülő üzleti modelljét. A HVGszínvonalas ígéretetműködéshez tettegyre olvasóinakinkább arra,szükség hogyvan aaz HVGolvasók ésaktív a hvg.hu megmarad annaktámogatására, ami volt és ami mellett hitet tett. A finanszírozhatóság hosszú távú megőrzése érdekébenezért a HVG 2018 áprilisában elindította '''[https://tagsag.hvg.hu/ Pártoló tagság]''' programját, amelyamelynek egyfajtakeretében közösségia finanszírozásHVG ''([[Croudközösségéhez funding,csatlakozó crousolvasók sourcing|croudaz anyagi támogatásukért cserébe a fundingsokszínű, croudfüggetlen sourcing]])''és keretébentényszerű biztosíthatjatájékoztatás amellett hosszúmég távúszámos működéselőnyt fenntartásátis élvezhetnek. AzA ehhezHVG hasonlópártoló programoktagság egyebek mellettprogramja megteremtikmegteremti annak lehetőségét, hogy a pusztán hirdetési bevételekre támaszkodó online termékekhvg.hu a nyomtatott kiadványokhozhetilaphoz hasonlóan olvasóktól származó bevételekrebevételre is szert tehessenektehessen, olyan olvasóktól, akik ingyen fogyaszthatják a szerkesztőségekszerkesztőség által előállított, és számukra értékkel bíró „szellemi termékét”terméket”.
 
== A HVG hetilap főszerkesztői ==
30

szerkesztés