„Besenyők” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Tillmitsch és Tlumacov települések nevéhez link beillesztése (mindkettőnek van magyar nyelvű wiki oldala). |
||
1. sor:
A '''besenyők''' a [[8. század|8]]–[[11. század]] között a mai [[Oroszország|Dél-Oroszország]] területén, majd a [[honfoglalás|magyar honfoglalást]] követően a <!--[[magyarok]] által elhagyott(?)--> mai [[Ukrajna]], [[Moldova]] és [[Románia|Kelet-Románia]] területén erős törzsszövetséget alkotó [[etnikum|nép]]. Többségében [[köztörök nyelvek]]et beszéltek, de a [[kangarok]] révén erős volt köztük a keletiráni elem is. A honfoglalás idején történt besenyő támadások valódisága vagy eredménye vitatott, ugyanis a korszakból származó temetkezések nem mutatták ki a nemek és életkorok aránytalan előfordulását, vagyis nem érték jelentősebb katonai veszteségek a honfoglaló magyarságot, a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] érkezés idejében, védekező harcokban. A [[10. század]]ban egy részük [[Tonuzoba]] vezetésével [[Magyarország]]on telepedett le és beolvadt a magyarságba.
[[Fájl:
== Nyelvük és eredetük ==
7. sor:
== A „besenyő” népnév ==
A besenyők saját elnevezése ''becsenek'' lehetett, ugyanis ez a név fordul elő a különböző változatokban a korabeli arab, perzsa, bizánci, orosz, magyar stb. forrásokban.
A ''besenyő'', ''besnyő'' alak magyar fejlemény, a legrégibb adat erre az [[1086]]-ból való ''Beseneu''. A magyarországi latin források mesterkélt, tudálékos vagy görögből fordított rontott formákat használnak, olyanokat mint ''Bisseni'', ''Bessi'', ''Pecinati'', ''Pincennates''. A [[Csíki székely krónika|Csíki székely krónikában]] a besenyők ''bessus'', ''csangúr'' és ''csángó'' néven szerepelnek.
A név eredetére nézve jelenleg elfogadott elmélet szerint a ''becsenek'' népnév a török ''bajanaq'', ''bajinaq'' („sógor”) rokonságnévből származik – ez esetben a szövetségbe tömörült törzsek „vérszerződését” jelentheti, azaz jelentése: „a vérszerződők”, „akik rokonságot fogadtak”.▼
▲A név eredetére nézve jelenleg elfogadott elmélet szerint a ''becsenek'' népnév
== Történetük ==
62 ⟶ 64 sor:
==== Talmácsok betelepülése ====
Az [[augsburgi csata]] utáni időszakban [[Taksony magyar fejedelem|Taksony fejedelem]] uralkodása alatt jelentősebb besenyő népesség telepedett le Magyarországon. [[Anonymus]] szerint Taksony fejedelem „a kunok földjéről” hozott feleséget (azaz valójában besenyő földről, hiszen a kunok akkor még nem laktak Európában), ekkor jön be [[Tonuzoba]] vezetésével a [[Talmácsok|Talmács]] törzshöz tartozó csoport. Tonuzoba [[Heves megye]] tiszántúli részén, a mai [[Abádszalók]] környékén kapott szállásbirtokot, központi szálláshelye [[Tomajmonostora]] környékén lehetett, itt volt ugyanis az [[Árpád-kor]]ban a tőle leszármazott [[Tomaj nemzetség]] családi központja.
[[Toponímia]]i kutatások alapján feltételezik, hogy a Tonuzoba vezetésével bejött talmács törzset három felé osztották, feladatuk egy határvédő-gyűrű létrehozása volt. Feltehetően ennek a három törzsrésznek a nyomát őrzi:
- - Dél-[[Morvaország]]ban (a [[Morva-szoros]]ban) [[ - Dél-[[Erdély]]ben (a [[Vöröstoronyi-szoros]]nál) [[Nagytalmács]] (románul Tălmaciu, németül Talmesch). ==== Kisebb betelepülések ====
| |||