„Adenoviridae” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Sablon:Taxonbar}} terítése, tizenkettedik fázis (WP:BÜ), apróbb javítások
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
45. sor:
===Életciklus===
[[Fájl:Adenoviruses.jpg|bélyegkép|Adenovírusok elektronmikroszkópban]]
Az adenovírusok gerinces állatok sejtjeit fertőzik meg, DNS-üket a sejtmagban, a gazda enzimjeinek segítségével másolják. A fertőzés azzal kezdődik, hogy a vírus felületén található hosszú szálak vége a sejtfelszíni receptorhoz kötődik. Két receptor ismert; a humán adenovírus B a CD46 felszíni fehérjéhez, a többi faj pedig a CAR (''(coxsackievirus adenovirus receptor)'') nevű proteinhez kapcsolódik. Ezután a vírus pentonja egy koreceptorhoz, egy [[integrin]]fehérjéhez kötődik, ami kiváltja a vírus [[endocitózis]]sal való bekebelezését.
 
Miután bekerült az [[endoszóma|endoszómába]], annak pH-ja elsavasodik, ami normál esetben azt szolgálja, hogy a bekebelezett részecske fehérjéi denaturálódjanak és könnyebben hozzáférjenek a sejt emésztő enzimjei. Az adenovírus felszínéről az alacsony pH-n leválnak a szálak és egy fehérje, ami tönkreteszi az endoszóma membránját, így a vírus kiszabadul a citoplazmába. A sejt belső mikrotubulusait felhasználva a [[sejtmag]] egy pórusához vándorol és közben teljesen szétbomlik a kapszidja, így a sejtmagba már csak a virális DNS és a közvetlenül hozzá kapcsolódó fehérjék jutnak be.