„Advanced Micro Devices” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
31. sor:
[[Fájl:AMD C8080A.jpg|bélyegkép|Korai AMD 8080 processzor (AMD AM9080ADC / C8080A), 1977]]
 
Az AMD logikai chipekkel kezdte tevékenységét [[1969]]-ben, majd [[1975]]-ben és belépett a [[Random Access Memory|RAM]]-üzletágba. Még ugyanebben az évben visszafejtéssel (''(reverse-engineering)'') elkészítette az [[Intel 8080]] [[mikroprocesszor]]ának klónját. Ez alatt az időszak alatt készített egy [[Bitszelet technika|''bit-slice'']] elemekből álló processzor-szériát ([[AMD Am2900|Am2900]], Am29116, Am293xx)
 
=== 8086, 80286, 80386, AM486 ===
40. sor:
[[1991]]-ben kiadta az [[Am386]]-t, az Intel [[Intel 80386|80386]] processzor klónját. Kevesebb, mint egy év alatt egymillió egységet adtak el. Az AMD következő processzora az [[1993]]-as [[Am486]] volt. Mindkét processzort jóval alacsonyabb áron adta el, mint az Intel a saját verzióit. Az AMD [[Am386|386DX-40]] nagyon népszerű volt kicsiny méretével, független klóngyárával, így az [[Am486]] processzort nagyon sok [[OEM]] partner használta, beleértve a [[Compaq]]-ot is. Az Intel termékeinek klónozása azonban egyre kevésbé bizonyult életképes stratégiának, mert ez azt jelentette, technológia terén az AMD mindig az Intel mögött fog járni.
 
1994. december 30-án a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, az AMD-nek nincs joga használni az i386-os [[mikrokód]]ot. Az AMD és az Intel ezek után egyezséget kötöttek, melynek részletei nagyrészt titkosak. Az egyezség biztosította az AMD-nek azt a jogot, hogy processzorokat gyártson az Intel 286-os, 386-os és 486-os mikrokódját használva. Az egyezmény alapján mind a két versenyző rendelkezik keresztlicenc (''(cross-license)'') szerződéssel a nagyon alapvető [[szabadalom|szabadalmak]]ra, szerzői jogokra (''(copyrights)'') vonatkozóan. Ezek lehetőséget teremtenek, hogy mindketten használhatják egymás technológiai újításait jogdíj nélkül.
 
Ez idő alatt az AMD saját [[RISC]] technológiájú processzorcsaládot fejlesztett, az [[AMD Am29000|AMD 29K]] processzor-sorozatot, és megpróbált nyilvánossá tenni grafikai és audioeszközöket, valamint flashmemória-gyártóként is fellépett. Az AMD ezen erőfeszítései nem voltak nyereségesek. Ezek után a cég úgy döntött, hogy az Intel-kompatibilis processzorokra és a flashmemóriákra fog koncentrálni. Ez egyet jelentett egy nyílt verseny meghirdetésével az Intellel. Az AMD alvállalkozóként továbbra is bedolgozott az Intelnek.
77. sor:
Ennek az első gyümölcsei [[1999]] [[augusztus]]ában értek be, amikor az AMD megjelentette az [[Athlon]] (K7) processzort. A tervezőcsapat főnöke [[Dirk Meyer]] volt, a [[Digital Equipment Corporation|DEC]] [[DEC Alpha|Alpha]] projekt egyik vezetője. Jerry Sandersnek a DEC csapat számos mérnökét sikerült átcsábítania, ahogy a DEC lassan leépítette az Alpha projektet, így sikerült meglehetősen olcsón hozzájutnia egy első osztályú processzortervező csapathoz. Megjegyzendő, hogy az Athlon tervezőcsapatában azok is részt vettek, akik a K5 és a K6 processzorokon dolgoztak.
 
Az Athlon fejlett mikroarchitektúrája az általános jó teljesítményre lett kihegyezve, egy meglehetősen fejlett lebegőpontos egységgel (FPU). Az [[P6 (mikroarchitektúra)|Intel P6]]-hoz hasonlítva az Athlon fejlettebb volt; számos problémát és szűk keresztmetszetet sikerült orvosolniuk, amik az Intel designban szerepeltek. Az Athlonnak nagyobb lett az utasítás-átbocsátó képessége (''(execution per clock throughput)''). A fejlődés oka részben az volt, hogy az eredeti [[P6 (mikroarchitektúra)|Intel P6]] ugyanis korábbi tranzisztorgyártási processzel készült, mint az Athlonok. Az első Athlonoknak voltak kezdeti problémáik az utasításelágazás-előrejelzéssel, valamint az alacsony órajelekkel, de mire a végleges változat megjelent egy (akkor) lenyűgöző {{szám|650|MHz}}-es órajellel, megrázta az egész informatikai iparágat.
 
Az Intel azonnal reagálni kényszerült, a [[P6 (mikroarchitektúra)|P6]] magjának gyors újratervezésével, amivel kijavították az [[utasítás-futószalag]] (''(pipeline)'') számos megakadását, amik a P6 teljesítményét rontották. Az eredmény a [[Coppermine]] processzorverzió lett. Mindenesetre, a kapkodás nagyon igénybe vette az Intel gyártósorait, és a bejelentés után még sokáig nehezen volt beszerezhető a Coppermine.
 
Ezzel ellentétben, az AMD processzorok gyártása a várakozásokon felül alakult. Így az AMD [[2000]]. március elején bejelentette a {{szám|900|MHz}}-es és {{szám|1|GHz}}-es Athlon processzorait, és még ugyanabban a hónapban tömegesen szállítani is tudta őket, ismét meglepve ezzel az iparágat. Az Intel néhány nappal az AMD után bejelentette {{szám|1|GHz}}-es Pentium processzorát, de hónapokon keresztül képtelen volt tömeggyártani őket.
162. sor:
Az [[AMD64]] projekt úgy is tekinthető, mint Jerry Sanders „Virtuális gorilla” stratégiájának továbbvitele – ebben Sanders a vállalat céljaként határozza meg, hogy egy erős, kutatással-fejlesztéssel is foglalkozó cég legyen, ne csak az alacsony hasznot hozó, olcsó klónok gyártója maradjon.
 
[[2005]]. [[május 31.|május 31-én]] az AMD megjelentette első asztali kétmagos (''(dual core)'') processzorcsaládját – az [[Athlon 64 X2]]-t. Az Intel kétmagos designjaival ellentétben az X2 a két magot egyetlen csipen integrálja (a konkurens megoldásban két csip van egy csomagban összekötve). Az Intel megoldásának vannak elméleti előnyei a gyártástechnológiában, de felad néhány teljesítményfokozó lehetőséget (mivel a processzorok közötti kommunikáció külsőleg, tűkön történik, belső tranzisztorok helyett). Az X2 jelentős lépés a skálázhatóság és teljesítmény felé, különösen többszálú szoftverek esetében.
 
== Jelenlegi termelés ==