„Theodóra bizánci császárné” változatai közötti eltérés

JusztinianoszIusztinianosz, a jövendőbeli császár már harmincadik événél járhatott, amikor megismerte Theodórát: nagyon megszerette és elhalmozta ajándékokkal (Prokopiosz szerint Theodóra rendkívül kapzsi volt). JusztinianszIusztiniansz rávette nagybátyját, a császárt, hogy nevezze ki Theodórát patríciusnőnek, és megkérte, engedélyezze, hogy házasságot köthessenek. [[I. Iusztinosz bizánci császár|JusztinoszIusztinosz császár]] hajlott volna az utóbbi kérés teljesítésére, mert ő is nagyon kedvelte Theodórát, de felesége, [[Euphemia bizánci császárné|Euphemia Lupicina]] (aki egyébként barbár rabszolgalányként született) mereven ellenezte a házasságot, arra a törvényre hivatkozva, hogy szenátorok és magas rangú emberek nem vehettek feleségül színésznőket, [[kurtizán]]okat és hetérákat. Megoldásképpen ezt a törvényt később JusztinoszIusztinosz és JusztinianoszIusztinianosz eltörölték.

Prokopiosz két híres műve, az ''Épületekről'' és a ''Titkos történet'', részletesen írja le ugyan Theodóra életét, azonban mégsem szabad minden állítását tényként kezelni. Prokopiosz, bár az ''Épületekről''ben Iusztinianoszt és Theodórát jóságos és kegyes uralkodóknak írja le, a ''Titkos történet''ben azt állítja, hogy JusztinianoszIusztinianosz egy démon, Theodóra pedig boszorkány volt. Prokopiosz írnok volt JusztinianoszIusztinianosz udvarában, titokban viszont a császár ellenségeivel értett egyet. Gyűlölte a császárt és Theodórát, mivel ők egy centralizált monarchiát akartak felépíteni. Olyanokat is írt műveiben, hogy amikor JusztinianoszIusztinianosz a trónusán ült, egyszerre csak eltűnt a feje, majd újra megjelent, vagy hogy Theodórának egy titkos laboratóriuma volt a föld alatt, ahol szerelemi bájitalokat és mérgeket kevert.