„Domenico Michele” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a link |
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{
|típus=
|név=
|kép=
|képméret =
|képaláírás =
|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->
|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->
|halál dátuma= <!-- Wikidata: p570 -->
|halál helye= <!-- Wikidata: p20 -->
|halál oka= <!-- Wikidata: p509 -->
|sírhely= <!-- Wikidata: p119 -->
|születési név= <!-- Wikidata: p513 -->
|neme = <!-- csak ha nem derül ki a bevezetőből vagy az utónévből -->
|művésznév =
|álnév = <!-- Wikidata: p742 -->
|becenév= <!-- Wikidata:p1449 -->
|állampolgárság= <!-- Wikidata: p27 -->
|nemzetiség=
|házastárs = <!-- Wikidata: p26 -->
|élettárs = <!-- Wikidata: p451 -->
|gyermekek száma = <!-- Wikidata: p1971 -->
|gyermekei = <!-- Wikidata: p40 -->
|szülei = <!-- Wikidata: p22, p25 -->
|szakma = <!-- Wikidata: p106 -->
|tisztség = <!-- Wikidata: p39 -->
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
|weboldal= <!-- Wikidata: p856 -->
|blog= <!-- Wikidata:p1581 -->
|catholic_hierarchy= <!-- Wikidata: p1047 -->
|IMDb= <!-- Wikidata: p345 -->
|PORT.hu= <!-- Wikidata:p2435 -->
|Facebook= <!-- Wikidata:p2013 -->
|MTA= <!-- Wikidata:p3226 -->
|MTMT= <!-- Wikidata:p2492 -->
|parlament.hu= <!-- Wikidata:p4966 -->
|wikicommons= <!-- Wikidata: p373 -->
|alsablon=
}}
'''Domenico Michele''' (más néven: ''Domenico Michiel''), (? – [[1130]]) volt a harmincötödik [[velencei dózse|dózse]] a [[Velencei Köztársaság]] élén. A kor hatalmi, gazdasági súlypontja a [[keresztes háborúk]] miatt keletre tolódott, és az átalakuláskor gyakran harcokra került sor. Ez alól nem volt kivétel Domenico uralkodása sem. Az egyik legnagyobb [[Velencei Köztársaság|velencei]] hadvezérként emlékeznek meg róla a krónikák, amely származásából és gyermekkorából ítélve egyáltalán nem meglepő. Külpolitikájában igyekezett minél szélesebb területre kiterjeszteni uralmát, amint az elődjeinek is érdekében állt. Belpolitikája azonban újat hozott. A higgadt, belső rendet teremtő uralom együtt járt az [[abszolút monarchia|abszolutizmus]] felélesztésével is.
17 ⟶ 63 sor:
Miután Domenico elsimította az utolsó jogi és politikai vitákat is tervei elől, elkezdte fejleszteni flottáját. Negyven új gályát építtetett, flottájába ezen felül még negyven kereskedelmi hajót fogadott be és további huszonnyolc [[rosztrum]]mal ellátott ostromhajót is hadrendbe állított. A megerősített flotta [[1123]] [[április]]ában indult útnak a mesés kelet felé. Domenico elsődleges célja az volt, hogy a [[Szentföld]]ön már jelentős területeket uraló államokkal egyezségre jusson. Ezért a dózse elsősorban a [[szaracénok]] által fogságban tartott [[II. Badouin]] [[jeruzsálem]]i [[király]] kiszabadítását tűzte ki célul.
A nagy flottáról tudomást szereztek az [[arabok]] is, és igyekeztek megakadályozni a velencei csapatok célbaérését. [[Egyiptom]]i hajók zárták körbe az ''Ascalona'' (a mai [[Libanon]]ban fekvő Ashqalon) kikötőjében megpihenő flottát. Az egyiptomiak a [[türosz]]i [[szultán]] hívására jelentek meg a kikötőben. Azonban az erős és gyors velencei hajók hamar kitörtek az egyiptomi gyűrű szorításából, és súlyos veszteségeket okoztak az ellenséges flottának. Domenico az arab hajóhad elűzése után is folytatta a velencei hadműveletet, és Türosz városának ostromába kezdett. A közel öt hónapon keresztül tartó ostrom egyre reménytelenebbnek tűnt, ugyanis az ókori falak már évezredek óta biztonságot nyújtottak a városnak. Végül a dózse hasonló trükkel nyerte meg a csatát, mint amilyennel a mitikus [[görögország|görög]] harcosok bevették [[Trója|Tróját]].
A dózse győzelmének híre végigfutott egész [[Európa|Európán]], és a keresztes hadak csatlakoztak hozzá, és felajánlották neki Jeruzsálem trónját, abban bízva, hogy így érdekelt lesz a nagy dózse Badouin kiszabadításában, és a királyság helyreállításában. De a lovagoknak csalódniuk kellett, mert Domenico figyelme nyugatra irányult, ugyanis [[Bizánc]] nem fogadta olyan kitörő lelkesedéssel Velence független hatalmi törekvéseit, és a vallásos [[II. János bizánci császár|II. János]] császárnak cseppet sem tetszett Velence anyagias háborúja.
38 ⟶ 84 sor:
[[1126]]-ban a harcos [[velencei dózse|dózse]] végleg hazatért, és csak a dalmát harcokkal foglalkozott. Még ugyanabban az évben követek érkeztek Jeruzsálemből, akik közölték Domenicoval, hogy II. Badouin király kiszabadult fogságából, és hálája jeléül korlátlan és adómentes kereskedelemmel jutalmazza Velencét.
Domenico utolsó évei azonban a külpolitikáról a belpolitikára irányultak. Távolléte alatt leszármazottjai igen gyenge kézzel próbálták irányítani a lagúnák városának ügyeit. A velenceiek egyre gyakrabban panaszkodtak, hogy a városban sok a bűneset. A rablások, gyilkosságok és betörések szinte mindennapossá váltak a kereskedővárosban. Ez leginkább a gazdag kalmárcsaládokat sújtotta.
A dózse ezért szigorú törvényeket írt elő, hogy fejlessze a közbiztonságot. Tilossá vált álruhában vagy álszakállban az utcára kilépni. A mértéktelen alkoholfogyasztást is igyekezett visszaszorítani és az egyházi helyszínek környékén tilossá vált részegen andalogni. Ezek az intézkedések akkoriban meghozták a kívánt eredményt, de valószínűleg a hazatért hadsereg is szerepet játszott abban, hogy a bűnözés jelentősen visszaesett Velencében. A velenceiek igen tisztelték és szerették Domenicot.<br />
| |||