„Albert mainzi érsek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
69. sor:
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
}}
'''Brandenburgi Albert''' (Cölln, ma Berlin része, [[1491]]. [[június 28.]] [[Mainz]], [[1545]]. [[szeptember 24.]]) 1514-től [[választófejedelem]], [[Mainzi egyházmegye|Mainz érseke]] és a birodalom főkancellárja (''(Archicancellarius per Germaniam)''), 1518-tól [[bíboros]]. [[III. Vilmos türingiai tartománygróf]] és [[Habsburg Anna magyar hercegnő]] unokájaként [[Albert magyar király]] és [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné]] dédunokája, valamint [[Zsigmond magyar király]] és [[Cillei Borbála]] ükunokája.
 
== Élete ==
1516–17-ben Albert [[búcsúcédula|búcsúcédulák]] segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római [[Szent Péter-bazilika]] felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez.<ref name="ps">{{cite book | title = History of the Christian Church | language = angol | last = Schaff | first = Philip | url = http://www.ccel.org/ccel/schaff/hcc7.toc.html | year = 1997 | publisher = WA: Logos Research Systems, Inc. | location = Oak Harbor | accessdate = 2009-02-07}}</ref><ref name="ce">{{cite web | url = http://www.newadvent.org/cathen/09438b.htm | title = Martin Luther | accessdate = 2009-03-07 | work = Catholic Encyclopedia | language = angol}}</ref><ref name="vj">{{cite book | title = Dr. Luther Márton önmagáról | last = Virág | first = Jenő dr. | url = {{MEK|02500/02567/html/index.htm#4}} | year = 1991 | publisher = Ordass Lajos Baráti Kör | locateion = Budapest | isbn = 963-00-1491-2 | accessdate = 2009-03-07}}</ref><ref>Tomlin, G. i.m. 66-67. oldal</ref> [[1517]]. [[október 31.|október 31-én]]
Albertnak levelet írt [[Luther Márton]], amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.<ref>Tomlin, G. i.m. 71. oldal</ref> A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később ''[[Luther Márton 95 tétele|a 95 tétel]]'' néven vált ismertté.
 
[[1518]] folyamán – csakúgy, mint a domonkos szerzetesrend – feljelentette Luther Mártont [[X. Leó pápa|X. Leó pápánál]], aki azonban – az Ágoston-rendiek és a domonkosok civódásának tartva – nem akart komolyan foglalkozni az üggyel.<ref>Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. In.: '''Rubicon'''. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 613. oldal, ISSN 0865-6347</ref>