Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
* Az egyik legismertebb francia népszerű-tudományos könyvsorozat címe (''Que sais-je'' – kb. „Tudhatom én?” – vagy „Mit tudok én?…”) Montaigne szkepticizmusát kifejező egyik fő kérdésének idézése. [[André Gide]] egyik írásában Jézus alapszemléletéhez hasonlítja Montaigne-ét („Én vagyok az igazság”), de nem vallásos értelemben, hanem az igazság egyedül érvényes, szubjektív értelmezésére gondolva.
 
* Az ''Esszék'' első modern helyesírással a Gallimard Kiadó 1962-es [[Pléiade]] teljes és szöveghű kiadványával egyidőben jelent meg, melyhez [[André Gide]] írt bevezetőt. Azóta az újabb, így a népszerű Folio-sorozatban már mindig modern helyesírással teszik közzé, kivéve természetesen a történeti-szöveghű ediciókatedíciókat.
 
=== Filozófiája ===
Apja kérésére még ifjúként lefordította franciára [[Raymond Sebon]]nak a 15. században latinul írt ''Theologia naturalis''át (Természetteológia). Később visszatért a műhöz, de az apológia már nem a „természetteológia” ügyének védelme lett, hanem védőbeszéd Sebon mellett. Az ítélkezés felfüggesztését azért javasolja, mert az érzékek megbízhatatlanok, az ember nem ismerheti ki az emberi észt. Ami az erkölcsi meggyőződéseket illeti, a társadalmi és kulturális beidegződések eleve meghatározzák ítéleteinket. Montaigne is a keresztény [[fideizmus]] szószólója, de nála ez együtt jár a bigott vallásosság elítélésével.
 
Lemond a mély bölcsességről. Első lépésben visszavonul a természet vagy a természetfölötti tárgyak ([[fizika]] és [[metafizika]]) vizsgálatától. Korlátozott megismerésének tárgya a megismerést hordozó személye. A világról való pragmatikus lemondást azonban nem követi az én belső szerkezetének rendszeres feltárása. Az én is a világhoz tartozik, de megvannak a saját természeti törvényei, működésének tudományos feltárásáról le kell mondani.
 
Az Esszék másik jelentős gondolatmenete a szabadság fogalmára összpontosít. A montaigne-i szabadság részben keresztényi, részben sztoikus, de mindenképp etikai értelmű. Ellentéte a szolgaság, de nem bármiféle indíttatástól való mentesség, hanem egy sajátos indíttatáshoz való felbonthatatlan kötődés értelmében. A mentesség a kötetlenség értelmében vett szabadság is fontos szerepet játszik filozófiájában. A szabadságnak két formája létezik, a nemzeti sajátságok és a vallásfelekezetek közti választás.
 
=== Az Esszék magyar kiadásai ===
*''Kísérlet annak bizonyítására, hogy a bölcselkedés nem más, mint a meghalás tudománya''; Tandem Grafikai Stúdió, Bp., 2004 (''Anno'')
*''Esszék, 1-3.''; ford. Bajcsa András, átdolg. Csordás Gábor; átdolg. kiad.; Jelenkor, Pécs, 2001-2003
 
=== Filozófiája ===
Apja kérésére még ifjúként lefordította franciára [[Raymond Sebon]]nak a 15. században latinul írt ''Theologia naturalis''át (Természetteológia). Később visszatért a műhöz, de az apológia már nem a „természetteológia” ügyének védelme lett, hanem védőbeszéd Sebon mellett. Az ítélkezés felfüggesztését azért javasolja, mert az érzékek megbízhatatlanok, az ember nem ismerheti ki az emberi észt. Ami az erkölcsi meggyőződéseket illeti, a társadalmi és kulturális beidegződések eleve meghatározzák ítéleteinket. Montaigne is a keresztény [[fideizmus]] szószólója, de nála ez együtt jár a bigott vallásosság elítélésével.
 
Lemond a mély bölcsességről. Első lépésben visszavonul a természet vagy a természetfölötti tárgyak ([[fizika]] és [[metafizika]]) vizsgálatától. Korlátozott megismerésének tárgya a megismerést hordozó személye. A világról való pragmatikus lemondást azonban nem követi az én belső szerkezetének rendszeres feltárása. Az én is a világhoz tartozik, de megvannak a saját természeti törvényei, működésének tudományos feltárásáról le kell mondani.
 
Az Esszék másik jelentős gondolatmenete a szabadság fogalmára összpontosít. A montaigne-i szabadság részben keresztényi, részben sztoikus, de mindenképp etikai értelmű. Ellentéte a szolgaság, de nem bármiféle indíttatástól való mentesség, hanem egy sajátos indíttatáshoz való felbonthatatlan kötődés értelmében. A mentesség a kötetlenség értelmében vett szabadság is fontos szerepet játszik filozófiájában. A szabadságnak két formája létezik, a nemzeti sajátságok és a vallásfelekezetek közti választás.
 
== Szakirodalom ==
39 817

szerkesztés