„Michel de Montaigne” változatai közötti eltérés

{{író infobox

|képméret = 250px

|képaláírás = Michel de Montaigne

<!--Élete-->

|születési hely = Saint-Michel-de-Montaigne

|gyerekek=

<!--Munkássága-->

|írói álnév =

|megjegyzés =

}}

* Az ''Esszék'' első modern helyesírással a Gallimard Kiadó 1962-es [[Pléiade]] teljes és szöveghű kiadványával egyidőben jelent meg, melyhez [[André Gide]] írt bevezetőt. Azóta az újabb, így a népszerű Folio-sorozatban már mindig modern helyesírással teszik közzé, kivéve természetesen a történeti-szöveghű edíciókat.

 

Apja kérésére még ifjúként lefordította franciára [[Raymond Sebon]]nak a 15. században latinul írt ''Theologia naturalis''át (Természetteológia). Később visszatért a műhöz, de az apológia már nem a „természetteológia” ügyének védelme lett, hanem védőbeszéd Sebon mellett. Az ítélkezés felfüggesztését azért javasolja, mert az érzékek megbízhatatlanok, az ember nem ismerheti ki az emberi észt. Ami az erkölcsi meggyőződéseket illeti, a társadalmi és kulturális beidegződések eleve meghatározzák ítéleteinket. Montaigne is a keresztény [[fideizmus]] szószólója, de nála ez együtt jár a bigott vallásosság elítélésével.

 

Az Esszék másik jelentős gondolatmenete a szabadság fogalmára összpontosít. A montaigne-i szabadság részben keresztényi, részben sztoikus, de mindenképp etikai értelmű. Ellentéte a szolgaság, de nem bármiféle indíttatástól való mentesség, hanem egy sajátos indíttatáshoz való felbonthatatlan kötődés értelmében. A mentesség a kötetlenség értelmében vett szabadság is fontos szerepet játszik filozófiájában. A szabadságnak két formája létezik, a nemzeti sajátságok és a vallásfelekezetek közti választás.

 

* ''Montagne Mihály külömbbkülömbbféle tárgyak felől való gondolatjai és vélekedései magyar köntösben''; ford. Nagy Tóth József; Wéber Simon Péter, Pozsony, 1803

*''Montaigne pedagógiai tanulmányai''; ford. , bev., jegyz. Birkás Géza; Katholikus Középiskolai Tanáregyesület, Bp., 1913 (''Pedagógiai könyvtár'')