„Magyarország és Lengyelország kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítgatások |
|||
66. sor:
A 17. század végén az [[Oszmán Birodalom]] meggyengült, reális lehetőség nyílt visszaszorítására, annak ellenére, hogy [[1683]]-ban a törökök még [[Bécs]]et is [[Bécs ostroma (1683)|megostromolták]]. [[III. János lengyel király|III. Sobieski János]] ([[1674]]–[[1696]]) lengyel király szövetségre lépett a Habsburgokkal, létrejött a [[Szent Liga (1684)|Szent Liga]], amelynek seregei [[A Szent Liga háborúja|hosszú és véres harcban]] [[A török kiűzése Magyarországról|kiűzték hazánk területéről]] a török megszállókat. Fontos szerepet játszottak ebben a lengyel hadak, amelyek [[1683]]-ban felszabadították [[Párkány (település)|Párkányt]] és bevették [[Esztergom]] várát.
A török kiűzése után teljes egészében Habsburg-uralom alá került Magyarország [[kurucok|kuruc]] lázadói – hasonlóan az előző korok politikai menekültjeihez – ismét Lengyelországban találhattak menedéket. [[III. János lengyel király|Sobieski János]] és [[Thököly Imre]] közti kapcsolatnak köszönhetően a lengyel föld biztos menedéket jelenthetett a számukra.
[[1701]] novemberében [[II. Rákóczi Ferenc]] megszökött a [[bécsújhely]]i börtönből, Lengyelországba menekült. [[Krakkó]]ban és [[Varsó]]ban élt, bujdosásában [[Bercsényi Miklós]] volt a társa. Amikor
[[Derenk]] falva [[1711]]-es [[pestis]]járvány következtében teljesen elnéptelenedett. Urai, az Esterházy grófok 1717-ben lengyel (szepességi gorál) jobbágyokkal telepítették be újra.
A 18. században Lengyelországban bekövetkező hanyatlás és a [[Lengyelország három felosztása|három felosztás]] korában megszűnt a dinasztikus kapcsolatok lehetősége. A [[felvilágosodás]], illetve a francia forradalom eszméi mindkét országban elterjednek, [[Eperjes (Szlovákia)|Eperjes]]en lengyel hatásra alakult meg
== 19. század ==
| |||