„Brit Királyi Földrajzi Társaság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
A társaság 1830-as megalakulása és a modern földrajztudomány megteremtése a német természettudományos fejlődés eredménye. A [[19. század]] első felétől a geográfusok sorra alakítják a szakmai eszmecserére alkalmas tudományos társaságokat, és Európa nagyvárosaiban is egymás után jöttek létre föld-rajzi társaságok. A Londoni Földrajzi Társaság 1830-as megalakulásához hasonlóan Párizsban már 1821-ben, Berlinben 1828-ban, majd 1854-ben Szent-péterváron, és 1851-ben New Yorkban is, míg Magyarországon 1872-ben szerveződött meg a Magyar Földrajzi Társulat 250 taggal, [[Hunfalvy János]] elnökletével.
 
A földrajzi társaságok között a Londoni Földrajzi Társaság rendelkezett a legnagyobb alaptőkével és jövedelemmel és a legmagasabb taglétszámmal.Felhasználva pénzügyi lehetőségeit a [[19. század]]ban számos felfedező utat támogatott vagy pártolt, többek között [[Brit Guyana|Brit Guyanába]] ([[Sir Robert Schomburgk]]), [[Afrika|Afrikába]] ([[David Livingstone]], [[Sir Richard Burton]], [[John Hanning Speke]], [[James Augustus Grant]], Joseph[[oseph Thomson]]) és az [[Északi-sarkrasark]]ra ([[Sir John Franklin]], [[Sir George Strong Nares]]).
 
A társaság aktivitása a [[20. század]]ban is folytatódott; támogatásukkal számos expedíció indult a [[Déli-sark]]ra, a [[Csomolungma|Mount Everest]]re és más trópusi területekre is.