„Reformkor” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.127.133.69 (vita) szerkesztéséről WikimakerXD szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor:
{{19. századi magyar történelem}}
{{lektor}}
A '''reformkor''' (1825-1848-ig) elnevezés elejére a fejlődésben Nyugat-Európa mintaadó államaihoz (elsősorban [[Anglia|Angliához]] és [[Franciaország]]hoz) képest lemaradt magyar társadalomban végbemenő újítási, modernizációs szándékra utal. A korszak idején számtalan szociális, gazdasági, kulturális vívmány született, elsődlegesen: a [[jobbágy]]kérdés rendezése, az önálló, modern ipar megteremtése, a Himnusz és egyéb nemzeti összetartozást kifejező költemények, valamint a polgári átalakulás útjában álló akadályok elhárítása. Mindezek alapkövei lettek az öntudatra ébredő nemzet újkori történelmének, s elvezettek a modern, polgári Magyarország megteremtéséhez.
Főbb kezdeményezői: Széchenyi István ''"A legnagyobb magyar"''; Kossuth Lajos; Wesselényi Miklós ''"Az árvizi hajós"'' és Deák Ferenc ''"A haza bölcse".''
== Előzmények ==
[[Kép:Magyar mágnás ünnepi öltözékben.jpg|jobbra|bélyegkép|Magyar mágnás 1830 körül]]
'''A nemzeti ébredés.''' [[II. József magyar király|II. József]] halála után a végrehajtó hatalom a [[köznemesség]] befolyása alatt álló megyék kezébe került. Az uralkodó a birodalom érdekeit szem előtt tartó rendeleteit (mintegy hatezret) visszavonta halálos ágyán, a [[türelmi rendelet]], a nem hasznos munkát folytató szerzetesrendek betiltása és a [[jobbágy]]rendelet kivételével. Halála után az országon egyfajta eufória lett úrrá, a magyar nyelv, ruházat, zene, tánc új virágkora köszöntött be. A [[magyar nyelv]] [[középiskola]]i tanítását törvénnyel írták elő, magyar színtársulatok alakultak. S bár a [[napóleoni háborúk]] alatt a nemesség érdekegyezés miatt támogatta az uralkodó dinasztiát (a hosszú háborúban anyagilag jól jártak), hamar kiderült, hogy a Habsburg [[Abszolút monarchia|abszolutizmus]] csak addig partnere a magyarságnak, amíg szüksége van rá. A háborúk lezárása után az udvar pénzrontást hajtott végre, majd a tiltakozó rendi országgyűlést berekesztette, s hosszú évekig össze sem hívta. A modernizáció hívei számára az első lehetőség az [[1825–27-es pozsonyi országgyűlés|1825-1827-es reformországgyűlésen]] adódott.
7 ⟶ 12 sor:
==Reform a reformkorban==
A reform a gazdaság, a társadalom megváltoztatására, átalakításra irányuló törekvés, melyet rendeletek vagy törvények segítségével valósítanak meg.
== Jelentős személyiségek ==
62 ⟶ 67 sor:
== A reformokról pro és kontra ==
=== Kossuth és Széchenyi vitája ===
A reformkor célkitűzéseinek megvalósítása felvetette az ezekhez vezető út, a módszerek megválasztásának kérdését is. A módszerekben, a bécsi udvarral szemben követett reformpolitika kérdésében nem volt egyetértés a reformok mellett elkötelezett jelentős személyiségek között sem. A reformerek között lévő mély világnézeti, politikai szakadék legmarkánsabban Kossuth és Széchenyi vitájában mutatkozott meg. Széchenyi, arisztokrata származású lévén, Magyarország felemelkedését saját osztálya, az arisztokrácia felemelésével együtt és vezetésével képzelte el. Ausztria és Magyarország történelmileg kialakult közösségét adottnak és megváltoztathatatlannak tekintette, élesen ellenezte a függetlenségi törekvéseket. Kossuth ezzel szemben független nemzeti államot akart, vagy legalábbis egy, a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai magyar különállást. A reformfolyamat társadalmi levezetésének kérdésében is ellentmondva Széchenyinek, azt hirdette, hogy a nemesség egyedül, az egész nemzet támogatása nélkül semmiképpen sem képes a modern, polgári hazát és ennek társadalmát megteremteni. Széchenyi, aki Wesselényivel ifjan kötött barátságát már régebben megszakította, Kossuthnak a Pesti Hírlapban publikált nézetei ellen a ''Kelet Népe'' című vitairat kiadásával tiltakozott. Az ország közvéleménye és a reformerek azonban ekkorra már Széchenyi reformjait kevesellték, s Kossuth mellé álltak. Széchenyi elszigetelődött, így azt a szellemi vezetői szerepet, amelyet az 1830-as években még ő töltött be, az 1840-es évektől már Kossuth vette át. A reformfolyamat fő csapásiránya radikálisabb formát öltött.
=== A nemzeti radikálisok ===
93 ⟶ 99 sor:
* ''[[A Hídember]]''
== Források ==
* "Történelem III." – Nemzeti Tankönyvkiadó, [[Budapest]]
* "A romániai magyar nemzeti kisebbség történeleme és hagyományai" című VI. és VII. osztályos tankönyv – Stúdium Könyvkiadó, [[Kolozsvár]]
== Jegyzetek ==
| |||