Wikipédia

„Candale-i Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
71. sor:
== Származása ==
Apja a [[Foix-ház|Foix-Grailly-házi]] [[II. Gaston János candale-i gróf|II. Gaston János]], [[Kendal grófjainak és hercegeinek listája|Candale (Kendal) grófja]], anyja a szintén Foix-Grailly-házból származó [[Foix Katalin navarrai hercegnő|Foix Katalin]] [[navarra]]i királyi hercegnő (infánsnő) volt. Anyja révén a [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királyoktól]] származik. Születésekor, [[1484]]-ben a [[Navarra|Navarrai Királyság]] trónöröklési listáján a 10. helyen állt. Ekkor [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra királya]], az ő elsőfokú unokatestvére, a szintén a [[Foix-ház|Foix-Grailly-házból]] származó [[I. Katalin navarrai királynő|I. Katalin]] ([[1470]]–[[1517]]; ur.: [[1483]]–[[1517]]) volt. Anna rövid életében ([[1484]]–[[1506]]) mindvégig elsőfokú unokatestvére, I. Katalin uralkodott Navarrában.<ref>L. Anthony (1931: 10).</ref>
[[Fájl:Chateau Foix.jpg|thumb|left|250px|Foix vára]]▼
 
Anna szülei másod-unokatestvérek voltak. Mindketten a Foix-Grailly-házból származtak, de csak az édesanyja, Foix Katalin volt az uralkodóház királyi ágának tagja. Grailly urai házasság révén szerezték meg a Foix grófságot, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelölésére. Az uralkodócsalád birtokaiknak dél-franciaországi elhelyezkedése miatt az [[okcitán nyelv|occitán]] nyelvterülethez is erősen kötődtek, így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek. Éppen ezért Anna a francia udvarban használatos francia mellett már gyermekkorában el kellett, hogy sajátítsa az occitán nyelvet is, és valószínűleg ez volt az első nyelv, amelyet megtanult, az anyanyelve, csak másodikként a francia, amelyet később, már magyarországi tartózkodása kezdetén is még használt, amíg meg nem tanulta a magyar királyi udvar nyelvét, a magyart.
 
77. sor:
 
Anna tízéves sem volt, mikor elvesztette édesanyját, majd apja újranősült, de néhány év múlva, [[1500]]-ban, amikor Anna 16 éves lett, az édesapja is meghalt. Ekkor a szintén korán árvaságra jutó elsőfokú unokatestvérével, [[Foix Germána aragóniai királyné|Foix Germánával]] együtt, akinek az apja, [[Foix János navarrai királyi herceg|Foix János]] Anna édesanyjának a bátyja volt, a francia udvarba kerültek. Franciaországnak a közös unokatestvérük, [[I. Anna breton hercegnő|I. Anna]], [[Bretagne uralkodóinak listája|Bretagne uralkodó hercegnője]] volt a királynéja, akinek az anyja, [[Foix Margit breton hercegné|Foix Margit]] ([[1458]] körül–[[1486]]) hercegnő ([[II. Ferenc breton herceg]] második felesége) pedig Anna édesanyjának a nővére volt. A [[Franciaország uralkodóinak listája|francia trónon]] ekkor [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] ült. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] Anna és Germána közül választotta az előbbit.
 
▲[[Fájl:Chateau Foix.jpg|thumb|left|250px|Foix vára]]
A [[Kendal grófjainak és hercegeinek listája|Kendal grófja]] cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek Angliában, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. [[I. János kendali gróf|Foix-Candale-i Jánosé]], Anna apai nagyapjáé volt a harmadik ilyen létrehozása. [[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]] [[1461]]-es angliai trónfosztása után a kendali grófi címet viselő nagyapa a „másik” [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]], [[XI. Lajos francia király|XI. Lajos]] ([[1423]]–[[1483]]) szolgálatába állt, és neki tett hűbéresküt [[1462]]-ben. Ennek következtében végleg elvesztette angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, [[II. Gaston János candale-i gróf|II. Gaston Jánosra]], Anna apjára, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.<ref name="L. Kropf 1895">L. Kropf (1895).</ref>
 
84. sor:
===Legközelebbi rokonsági kapcsolat Candale-i Anna, I. Katalin, Bretagne-i Anna, Foix Germána, Foix Péter, valamint Aragóniai Beatrix között===
Anna királyné dédapja, [[II. János aragóniai király|II. (Hitetlen) János]], [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra]], [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia]] és [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília királya]], [[kasztília]]i (spanyol) királyi herceg (infáns) kétszer nősült: az első házassága [[I. Blanka navarrai királynő]]vel, [[III. Károly navarrai király]]nak és [[Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné|Trastámarai Eleonóra]] kasztíliai infánsnőnek a lányával történt, melyből [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonóra]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királynő]] származott, aki Anna királyné anyai nagyanyja volt. A második házassága [[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Enríquez Johanna]] királynéval jött létre. Ebből a frigyből [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinánd]], [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia királya]] született, aki [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynak]], [[nyugati császárok listája|német-római császárnak]], valamint [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] magyar és cseh királynénak volt az anyai nagyapja. Anna királyné az ő másod-unokatestvérük volt, gyermekei, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] és [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Anna]] így közeli rokonságban álltak házastársaikkal, és a generációs eltolódás abból fakadt, hogy [[I. Eleonóra navarrai királynő]] az anyja lehetett volna öccsének, [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinándnak]], hiszen a korkülönbség köztük 26 év volt.
 
Candale-i Anna közeli rokoni kapcsolatban volt [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]] ([[1457]]–[[1508]]) nápolyi királyi hercegnővel, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] második feleségével is, dédapján, [[II. János aragóniai király|II. (Aragóniai) Jánoson]] keresztül, aki Beatrix királyné apai nagyapjának, [[V. Alfonz aragóniai király|V. Alfonznak]] ([[1396]]–[[1458]]), [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia]], [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília és Nápoly királyának]] volt az öccse.
 
[[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]] kétszeres magyar királyné közeli rokonságban állt az utódjával, Candale-i Annával, hiszen Anna anyjának másodfokú unokatestvére volt. Mármár akkor Magyarországra akarta hozatni a [[Foix-ház|Foix]]-rokonságot, mikor még Anna csak ötéves volt, és így sejteni sem lehetett, hogy valaha Beatrix riválisa lesz, de [[1489]]-ben még Beatrix első férje, [[I. Mátyás magyar király]] is a hatalma csúcsán állt, és megjósolni sem lehetett, hogy a következő évben 47 évesen meghal. Beatrix viszont válogatás nélkül helyezte, előszeretettel helyeztette, illetve kívánta helyezni a rokonait: testvéreit, unokatestvéreit és azok gyermekeit a [[Magyar Királyság]] fennhatósága alatt álló jól jövedelmező vezető állami és egyházi tisztségekbe. Így került már 1489-ben a későbbi Anna királyné anyai nagybátyja, Beatrix egyik másodfokú unokatestvére, [[Foix Péter navarrai régens|ifjabb Foix Péter]] [[bíboros]] Beatrix és ezzel a magyarországi politika látókörébe.
 
Éppen ezért [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] az [[1489]]. [[december 15.|december 15]]-én [[Beckensloer János|Beckenschläger János]]<ref>Wertner (1912: 523) megjegyzi, hogy ''Beckenschläger'' a helyes névforma, de magyar ferdítésben a ''Beckensloger'' és a ''Beckensloer'' is előfordul.</ref> korábbi [[Esztergomi érsekek listája|esztergomi érsek]] halálával megüresedett [[Salzburgi püspökök és érsekek listája|salzburgi érseki]] székbe, mely a magyar király szerint az ő fennhatósága alatt áll, Beatrix királyné unokatestvérét jelölte, valószínűleg a felesége erőteljes kérésére, és Mátyás ez ügyben [[1490]]. [[március 8.|március 8]]-ai levelében fordult [[VIII. Ince pápa|VIII. Ince pápához]].<ref>L. Wertner (1912: 521). Eredeti forrásban l. Fraknói (1895).</ref> Foix Péter bíboros érseki kinevezése azonban elmaradt, mert a bíboros jelöltségének legfőbb támogatója, Mátyás király a pápának írott levél keltétől számított egy hónapon belül, [[1490]]. [[április 6.|április 6]]-án váratlanul elhunyt [[Bécs]]ben, és Magyarországon a trónöröklési harc miatt a salzburgi érseki kinevezés érdektelenné vált, így Schaunbergi Frigyest [[1490]].[[május 2.|május 2]]-án akadálytalanul felszentelhették és beiktathatták a salzburgi érseki székbe. Foix Péter bíboros így kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem ő lett Salzburg érseke, és pár hónappal Mátyás után, [[augusztus 10.|augusztus 10]]-én [[Róma|Rómában]] ő is meghalt, ezért nem érhette meg unokahúga magyarországi karrierjét. Beatrix azonban nemcsak hogy tanúja volt Anna felemelkedésének, de Anna végzetéről is értesülhetett a már visszavonult özvegy királyné szülővárosában, [[Nápoly]]ban, az utóda viszont nem csupán gyermekekkel, de fiú örökössel is megajándékozhatta „közös” férjüket.
291 ⟶ 292 sor:
=== Franciaországban ===
[[Fájl:Blois LouisXII interior.jpg|bélyegkép|300px|A blois-i kastély XII. Lajos-szárnya]]
Anna akkor került a figyelem középpontjába, amikor [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] házassági ajánlatot tett a magyar királynak, és felesége, [[I. Anna breton hercegnő|Bretagne-i Anna]] királyné erőteljes befolyására a francia udvarban nevelkedő elárvult unokahúgaikat, köztük Annát javasolta feleségjelöltként [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlónak]]. Anna a francia királyné mellett, [[Blois]]-ban nevelkedett. Amíg a magyar király meg nem kérte hivatalosan Anna grófnő kezét, addig a francia király unokaöccsével, [[II. Ferenc longueville-i herceg|II. Ferenccel]] ([[1478]]–[[1513]]), Longueville hercegével, Dunois grófjával<ref>Ferenc herceg a Valois-Orleans-i ház természetes (fattyú) ágából származott. Apja, [[I. Ferenc longueville-i herceg|I. Ferenc]] ([[1447]]–[[1491]]) herceg [[XII. Lajos francia király]] első unokatestvére volt, vö. Kšír (2001). Kropf (1895) elszegényedett nemesi sarjadékként jellemzte, és csak Dunois grófjaként utalt rá, nem említve a királlyal való rokonságát.</ref> szeretett volna házasságra lépni, akibe a források szerint szerelmes is volt, és az elválást nagyon fájdalmas élményként élte át. Sírás és jajgatás tört ki belőle, mikor elbúcsúzott a szerelmétől. A nagypolitika másként döntött, és egy nála 28 évvel idősebb férfihoz kellett feleségül mennie. A francia udvarban Bretagne-i Anna felügyelete alatt kiválóan felkészítették királynéi hivatására, és a művészet- és tudománykedvelő francia királyné, a [[humanizmus]] és a [[reneszánsz]] kultúra pártfogója hatása alatt Candale-i Anna művelt és tudománypártoló asszonnyá vált. [[latin nyelv|Latinra]] is megtanították, ennek következtében Magyarországra érkeztével az irodalmi élet újra föllendült az udvarban, és maga köré klasszikus képzettségű embereket választott. Anna házasságának diplomáciai lebonyolítása idején a francia udvarban tartózkodott [[III. János navarrai király|III. János]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai király]] is, deaki Anna mostohaanyjának a bátyja, valamint Anna királyné unokatestvéreelsőfokú unokatestvérének, [[I. Katalin navarrai királynő]]nek volt a férje, de Katalin királynő a források szerint nem volt jelen az nélküleljegyzésen.<ref>L. [[Jean d’Auton]] krónikája (Jacob 184: 105-7) és Adot Lerga (1999: 485).</ref> Ez azzal is összefüggésben lehetett, hogy Anna a Navarrai Királyság alattvalója és a navarrai királyi család, a [[Foix-ház]] tagja is volt, valamint a navarrai trónöröklési listán is szerepelt. A navarrai király [[1502]]. [[április 8.|április 8-ától]] [[május 23.|május 23-áig]] Blois-ban időzött.<ref>L. Adot Lerga (1999: 485)</ref> A sikeres házasságkötés alkalmából [[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] a magyar diplomatákat megtisztelő módon megjutalmazta. Telegdi Istvánt<ref>A [[Dózsa György]] vezette parasztfelkelés idején elfogták, és embertelen módon kivégezték [[1514]]-ben.</ref> abban részesítette [[1502]]. [[május 24.|május 24-én]] Blois-ban, hogy a címerében használhatta a francia [[Mihály arkangyal|Szent Mihály]]-rend jelvényét.<ref>Lásd Fógel (1913).</ref> A francia király ezután elhagyta Blois-t. Az újdonsült magyar királyné pedig francia kíséretével [[június 21.|június 21-én]] utazott el Blois-ból. Kíséretében volt a francia udvar részéről többek között a testvére, [[Candale-i Ferenc doazit báró|Foix Ferenc]], Doazit bárója, apjának egyik, házasságon kívül született fia, a magyar királyhoz akkreditált francia követ, a [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] egyidős [[François de Tournemine de la Guerche|François de Tournemine]], la Guerche ura és [[Pierre Choque]], a francia királyné [[Herold|fegyverhírnöke]], aki megörökítette a magyar királyné útját Magyarországra, házasságkötését, [[koronázás]]át a francia királyné és az utókor számára, magyar részről pedig többek között a házassági szerződést megkötő követek, így [[Bácskai Miklós]], Telegdi István és Cseh György.
 
=== Velencében ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Candale-i_Anna_magyar_királyné”