„Gemini–5” változatai közötti eltérés

→‎Személyzet: helyesírás
(→‎Embervezette Gemini repülések: linkek, helyyesírás)
(→‎Személyzet: helyesírás)
==Személyzet==
 
A Gemini V legénységének - elsődleges repülő és tartalék személyzet – gerincét az ún. [[Új Kilencek]] csoport (a NASA második űrhajós válogatásán kiválasztott űrhajósok) adta, egyetlen hírmondónak maradt Mercury űrhajósként a NASA részéről nem túl megbecsült [[Gordon Cooper|Gordo Cooper]] parancsnok került a kijelölésbe. Az elsődleges legénységbe Gordo Cooper parancsnokot és [[Charles Conrad|Pete Conrad]] pilótát választotta [[Donald Slayton|Deke Slayton]],a NASA személyzeti ügyekért felelős vezetője, míg a tartalék legénység [[Neil Armstrong]] és [[ElliottElliot See]] lett.<ref name="OTSoT_ch11_3">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch11-3.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - Prelude to Gemini V|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-08-24}}</ref>
 
A NASA [[1965]]. [[február 8.|február 8]]-án nevezte meg hivatalosan a következő Gemini repülés személyzetét. Ezzel egy időben zajlott annak az igénynek a gyakorlatba ültetése, hogy csökkentsék a két Gemini repülés között eltelt időt három hónapról két hónapra. Ebben a tekintetben a tréningre szánt idő rövidült le, amely gondot okozott a kiképzési terv összeállításánál. A Gemini V esetében a kinevezéskor már három pár legénység (elsődleges és tartalék legénység került kijelölésre a Gemini–3, IV és V számára, így tizenkét űrhajós idejét kellett beosztani a szimulátorban. A prioritások miatt 1965 júniusára a prioritásokbanfontosságban hátrébb kullogó Gemini V kiképzése veszélybe is került. Ez csak akkor enyhült, amikor Houstonban is felállítottak egy szimulátort és az elsősorban a Gemini V számára tették elérhetővé.<ref name="OTSoT_ch11_3"/>
 
A Gemini V legénysége is valamiben elsőkelső letteklett: ők tervezték és viselték az első felvarrható repülési jelvényt az űrruhájukon az amerikai űrprogramok történetében, amivel aztán máig tartó hagyományt teremtettek. Az egész az űrhajósok katonai múltjából eredt, ahol az egyes alakulatok valamiféle jelvénnyel különböztették meg magukat egymástól és így volt ez a [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|légierőnél]], ahonnan Cooper és a a [[Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete|haditengerészetnél]], ahonnan Conrad érkezett, így a jelvény ötletét hamar átvették mindketten. A jelvényen egy [[echós szekér]] jelent meg, illetve a „Gemini 5” felírat, a két űrhajós vezetékneve, valamint a küldetésük jelmondata, „8 nap, vagy halál”. Az echós szekér azt [[szimbólum|szimbolizálta]], hogy egykor az amerikai pionírok is ilyen alkalmatosságon utazva hódították meg a [[kontinens]] ismeretlen vidékeit, ugyanígy az űrhajósok is pionír módjára léptek be az ismeretlen világűr birodalmába. A jelmondat pedig magáért beszélt, a legénység elszántságát tükrözte, hogy a célul kitűzött, minden addigi (szovjet, vagy amerikai) rekordot megdöntő időtartamot teljesítsék.<ref>{{cite web|url=http://genedorr.com/patches/Gemini/Ge05.html|title=Gemini 5|author=Eugene Dorr|language=angol|publisher=Eugene Dorr|accessdate=2018-08-24}}</ref> Ugyanakkor az echós szekérnek volt egy másik jelentésárnyalata. Cooper még a Mercury űrhajósok köréből került ki és nehezen vette tudomásul, hogy a NASA elvette azon előjogot az űrhajósoktól, hogy maguk nevezzék meg az űrhajójukat. Cooper echős szekérnek akarta nevezni a Gemini V-öt (nyilvánvalóan a fentebb említett pionírokra utalva), ám mivel ezt nem tehette meg, ekkor fordult a jelvény, mint megoldás felé, amelynek a Gemini IV-en Jim McDivitt és Ed White már megteremtette a hagyományát. A zsekérszekér, mint jelkép mellé megszületett a jelmondat is, amely ugyanolyan PrPR vitát generált, mint egy kétértelmű űrhajónév tette volna. A „8 nap, vagy halál” azt a lehetőséget vetette fel, hogy mi van akkor, ha nem tudják az árhajósokűrhajósok teljesíteni a 8 napot. A közvélemény akkor automatikusan a jelmonda második felér, a „halált” vette volna elő. Ez kínos lett volna a NASA-nak, de ezzel együtt győzött Cooper tekintélye.<ref name="OTSoT_ch11_4">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4203/ch11-4.htm|title=On the Shoulders of Titans: A History of Project Gemini - The Covered Wagon|author=Barton C. Hacker és James M. Grimwood|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2018-09-06}}</ref>
 
===Repülő személyzet===