„Gemini–5” változatai közötti eltérés

a
→‎Leszállás: linkek, helyesírás
a (→‎A repülés: linkek helyesírás)
a (→‎Leszállás: linkek, helyesírás)
[[File:S65-46627 (26086756284).jpg|bélyegkép|balra|250px|Egy békaember kezdi a tengerre szállt Gemini V mentését]]
[[File:S65-46646 (26086755244).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Gordo Coopert emelik be éppen a helikopterbe mentés közben a Gemini V leszállása után]]
A leszállás ileszállási előkészületeket nagyrészt egy [[hurrikán]] figyelmeztetés árnyékolta be. A Betsy hurrikán éppen a leszállási térség felé tartott. Ez először vetette fel a program során a [[szél]]re és a hullámokra vonatkozó szabályok figyelembe vételét. A Gemini repüléseken enyhítettek a Mercury szabályokon: maximum 47 km/h-s (25 csomós) szélben és két és fél méteres hullámok mellett lehetett leszállást engedélyezni, amelynek érvényesnek kellett lennie az elsődleges és a tartalék leszállási térségben egyaránt. (aA Mercury esetében ezek a korlátok még szél esetében 34 km/h –15– 15 csomó –, a hullámoknál pedig másfél méter voltak), de a hurrikán messze túlmutatott ezeken az értékeken. Az Időjárás Iroda javasolta, hogy tartsák távol minél inkább az űrhajót a hurrikántól, ezért [[Gene Kranz]], a repülésirányítók főnöke a tartalék leszállóhely közelébe rendelte a [[USS Lake Champlain]] hordozót. Emellett, mivel a repülés során többször merült fel probléma a manőverező fúvókákkal, KrandzKranz engedélyezte, hogy egy keringéssel korábban állítsák leszállási helyzetbe az űrhajót, hogy ha hiba lépne fel, még mindig maradjon idő a hibaelhárításra. A 120. keringésben lejátszódott a művelet.<ref name="OTSoT_ch11_4"/>
 
A fékező manővert, aminek a hatására a légkör sűrűbb rétegeibe süllyedt a Gemini V, [[Hawaii]] felett éjszakai sötétségben kezdte meg Cooper parancsnok, amelynek az volt a hatása, hogy csupán a műszerekre hagyatkozhattak, a vizuális tájékozódás (pl. a horizont, mint referencia használata) teljesen kizárt volt. A sötét zóna egészen az amerikai kontinensig tartott, amikor kb. a [[Mississippi (folyó)|Mississippi-folyó]] felett léptek át a világos félgömb fölé. A fékezőrakéták közül a negyedik csak kisebb késéssel indult be a többihez képest. A leereszkedés során alkalmazhatták az újfajta leszállási profilt. Az űrhajó alakja lehetővé tette, hogy bizonyos állásszögön [[felhajtóerő]] képződjön rajta, így az ereszkedés során hol meredekebben, hol kevésbé meredeken zuhant az űrhajó, amivel lassítani lehetett az ereszkedést az egyes fázisokban, kissé csökkentve a hőterhelést a hőpajzson. Cooper kb. 120000 méter magasságban kezdett el manőverezni, amikor a légerők már jelentkeztek. Ekkor látva, hogy túl magasan vannak a tervezetthez képest (legfőképpen a késlekedő negyedik fékezőrakéta miatt) és emiatt valószínűleg elvétik a leszállási pontot, Cooper eltért a repülési tervtől. A tervezett 53 fokos bedöntés helyett 90 fokos manőverre késztette az űrhajót, miközben a rájuk ható nehézségi erő 2,5 g-ról 7,5 g-ra nőtt.<ref name="OTSoT_ch11_4"/>
 
20000 méteren Cooper aktiválta a kihúzóernyőt, amelynek belobbanása stabilizálta az űrhajó süllyedését, mindenféle kilengés nélkül történt tovább az ereszkedés. Ezzel párhuzamosan Cooper leállította a reaktív kormányfúvókák működését. Ezt követően belobbant a főernyő is, jelentősen továbbfékezve az űrhajót. A Gemini V [[1965]]. [[augusztus 29.|augusztus 29-én]] 12:55:13- kor (UTC), 7 nap 22 óra 55 perc 14 másodperc repülés után szállt le az [[Atlanti-óceán]]on, a [[Bermuda|Bermuda-szigetcsoport]] közelében. A leszállás során 130 kilométerrel vétették el a kijelölt leszállási pontot. A USS Lake Champlain hordozó mentőhelikopteres egységei hamar megtalálták és kimentették az űrhajósokat.<ref name="OTSoT_ch11_4"/>