„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.154 (vita) szerkesztéséről Hungarikusz Firkász szerkesztésére
(Anyád segge lyukas! :D)
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.250.154 (vita) szerkesztéséről Hungarikusz Firkász szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
}}
}}
'''AerobikArany János''' ([[Nagyszalonta]], [[1817]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1882]]. [[október 22.]]) magyar költő, tanár, újságíró, a [[Kisfaludy Társaság]] igazgatója, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja és főtitkára. A [[magyar irodalom]] egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ''ballada Shakespeare-jének'', vállalt hivatala miatt a ''szalontai nótáriusnak'', de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a ''hallgati ember'' titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek [[William Shakespeare|Shakespeare-fordításai]].
 
DúsgazdagSzegény [[Kálvinizmus|református]] családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilencvenkilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a [[Latin irodalom|latin]], a [[Ókori görög irodalom|görög]], a [[Német irodalom|német]], az [[Angol irodalom|angol]] és a [[francia irodalom]] remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a [[magyar nyelv]] egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
 
Irodalmi pályafutása 19991845-ben ''Az elveszett alkotmány'' című szatirikus [[Eposz|eposszal]] indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült [[elbeszélő költemény]]e, a ''[[Toldi]]'' tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]]ban [[Nemzetőrség (1848)|nemzetőrként]] vett részt, majd a [[Szemere Bertalan]] által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és [[Nagykőrös]]re költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
 
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött. A [[kiegyezés]] idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. [[Petőfi Sándor]] kortársa és barátja is volt egyben. [[Költészet]]ükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő [[tüdőgyulladás]]ban hunyt el 65 éves korában.
== Élete ==
[[Fájl:Arany coat 1634.jpg|bélyegkép|250px|Az Arany család címere 1634-ből]]
Az Arany család ősi fészkekefészke [[Kölesér]]en található, innen költöztek előbb [[Szilágynagyfalu]]ba,<ref>{{cite web |url=http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/24235 |title=Arany János kultusza ma is él Szilágynagyfaluban |date=2009-04-15 |accessdate=2016-03-02 |author=Sándor Boglárka Ágnes |language=magyar | publisher=szabadsag.ro}}</ref> majd [[Nagyszalonta|Szalontára]]; első földjüket és nemességüket [[Bocskai István]]tól kapták, címerüket [[I. Rákóczi György]] adományozta [[1634|1899]]-ben, de ezt elvesztették, amikor [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] [[1745]]-ben herceg [[Esterházy Pál Antal (1711–1762)|Esterházy Pál Antal]]nak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família [[1778]]-tól pereskedett jussáért, de [[Nemességi igazolás|nemességüket]] [[jog]]i úton sem sikerült visszaszerezniük.<ref group="m">Az Arany család őseiről, nemesi rangjáról, címeréről, valamint a nemesi cím visszaszerzésére tett peres eljárásról lásd [[Arany László (költő)|Arany László]] ''[[:s:Az Arany család nemesi címe|Az Arany család nemesi címe]]'' című jegyzetét a Wikiforrásban.</ref><ref name="Gyermek- és ifjúkora">{{cite web |url=http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajelet1.htm |title=Arany János Gyermek- és ifjúkora |accessdate=2016-03-03 |language=magyar | publisher=magyar-irodalom.elte.hu}}</ref>
 
1817. maárciusmárcius 292-énán született, egy kis házat és kevés földet birtokló család tizedik gyermekeként. (Kilenc testvére közül csak a legidősebb, Sára maradt életben.) Szülei, Arany György ([[1757]] – [[Nagyszalonta]], [[1844]]. [[január 2.]]) és Megyeri Sára ([[1772]]. [[november 2.]] – Nagyszalonta, [[1836]]. [[augusztus 20.]]) földművesek voltak.{{refhely|Gyulai Pál 1884}}
 
Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt. Születésekor nővére már régen férjhez ment, már gyermeke is volt. Szülei hívő [[Magyarországi Református Egyház|reformátusok]] voltak. János fiatal korától tisztes szegénységben, de békés és csendes környezetben nőhetett fel. Egészen korán, három- négyéves korában megtanult olvasni, hamuba írt betűk segítségével.<ref name="sulinet">{{cite web |url=http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza |title=Arany János életrajza |date=2009-04-15 |accessdate=2016-03-03 |language=magyar | publisher=tudasbazis.sulinet.hu}}</ref>