„Reformkor” változatai közötti eltérés

Széchenyi élen járt elméleti munkássága gyakorlati megvalósításában. A [[Vaskapu-szoros|Vaskapu]]t hajózhatóvá tette, irányította a Tisza-szabályozás előkészületeit. Kezdeményezte a dunai gőzhajózást, hajógyárat és téli kikötőt létesített. Az első gőzzel hajtott hengermalom megépíttetése mellett a [[selyemlepke|selyemhernyó]]-tenyésztést is népszerűsítette. Ő építtette a Lánchidat is. A [[vasút]]vonalak létesítését minden erejével előmozdítani igyekezett. Az ipari, közlekedési fejlesztései mellett egyfajta „civilizátor” szerepét is magára vállalta: meghonosította a [[Lóverseny (Magyarország)|lóversenyzés]]t, a cassinót, de még a rendszeres fürdés szokását is. Az 1820-as, 1830-as évek kétségtelenül Széchenyi évei voltak. Hosszútávú programjában szerepelt a [[jobbágyfelszabadítás]] is, ám ő ezt lassan, a fejlődéssel együtt képzelte el, ennek a pontos módját nem is fejtette ki.

 

Az 1830-as évektől fellépő [[Kossuth Lajos]]nak volt a legnagyobb szerepe az országos közvélemény alakításában és a nyilvánosság megteremtésében. ''[[Országgyűlési Tudósítások]]'' című lapjával igyekezett megnyerni az ország politizáló nemességét a reformok számára. [[Kép:Kossuth Petit Journal.jpg|balra|80px]] Miután bebörtönözték, fogságában angol nyelvet és közgazdaságtant tanult. Igazán jelentős szerephez kiszabadulása, az udvar megváltozott taktikája után jutott: 1841 januárjától főszerkesztője lett az akkoriban induló ''[[Pesti Hírlap]]nak''. Ez a napilap, habár erős cenzúra alá esett, Kossuth zsenialitásának köszönhetően mégis képes volt sorra venni és kitárgyalni a korabeli Magyarország minden égető politikai, szociális, gazdasági problémáját, megteremtve ezzel a modern magyar újságírást. Népszerűségére jellemző, hogy a kezdetben 60 példányban kiadott lap rövidesen elérte a 4000-es példányszámot. Reformprogramját is ebben fejtette ki, amely a [[jobbágy]]kérdésben kötelező, államilag támogatott [[örökváltság]]ot irányzott elő, célul tűzte ki a nemesség megadóztatásával a közteherviselés bevezetését, valamint a politikai szabadságjogok megteremtését, a népképviseletet. Programjában már a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósítása körvonalazódott. Ezek megvalósítását, Széchenyi arisztokrata-vezetésű terveivel szemben, a középnemességtől remélte. S bár 1844-ben megfosztották a ''Pesti Hírlaptól'', tovább folytatta küzdelmét: [[Védegylet (reformkor)|Védegylet]]et alapított a magyar ipar védelmére.