„Brit Királyi Földrajzi Társaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: +link. |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
5. sor:
A társaság 1830-as megalakulása és a modern földrajztudomány megteremtése a német természettudományos fejlődés eredménye. A [[19. század]] első felétől a geográfusok sorra alakítják a szakmai eszmecserére alkalmas tudományos társaságokat, és Európa nagyvárosaiban is egymás után jöttek létre föld-rajzi társaságok. A Londoni Földrajzi Társaság 1830-as megalakulásához hasonlóan Párizsban már 1821-ben, Berlinben 1828-ban, majd 1854-ben Szentpéterváron, és 1851-ben New Yorkban is, míg Magyarországon 1872-ben szerveződött meg a [[Magyar Földrajzi Társaság|Magyar Földrajzi Társulat]] 250 taggal, [[Hunfalvy János]] elnökletével.
A földrajzi társaságok között a Londoni Földrajzi Társaság rendelkezett a legnagyobb alaptőkével és jövedelemmel és a legmagasabb taglétszámmal. Felhasználva pénzügyi lehetőségeit a [[19. század]]ban számos felfedező utat támogatott vagy pártolt, többek között [[Guyana|Brit Guyanába]] ([[Robert Hermann Schomburgk]]), [[Afrika|Afrikába]] ([[David Livingstone]], [[Richard Francis Burton]], [[John Hanning Speke]], [[James Augustus Grant]], [[Joseph Thomson (Afrika-utazó)|Joseph Thomson]]) és az [[Északi-sark]]ra ([[John Franklin]], [[George Nares]]).
A társaság aktivitása a [[20. század]]ban is folytatódott; támogatásukkal számos expedíció indult a [[Déli-sark]]ra, a [[Csomolungma|Mount Everest]]re és más trópusi területekre is.
| |||