|
|Tolnai lexikon5.jpg|<center>Ajánlószelvény
}}
=== Tolnai Új Világlexikona ===
{{Irodalmi mű infobox
| név = Tolnai Új Világlexikona
| alcím =
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| szerző =
| eredeti cím =
| megírásának időpontja =
| első kiadásának időpontja = [[1926]]–[[1930]] (pótkötetekː [[1933]])
| nyelv = magyar
| témakör = tudományos ismeretek gyűjteménye
| műfaj = lexikon
| részei = 18 kis alakú kötet, összesen 5760 oldal (+ 2 pótkötet)
| magyar kiadás = [[Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt.]], Budapest
| külső hivatkozás =
| wikicommons =
}}
''Tolnai-lexikon'' név alatt rendszerint erre a sorozatra gondolunk, nem csak mert a korábbi kezdeményezés sajnálatosan félbeszakadt, hanem mert frissebb is az anyaga, nincs akkora átfedésben elődeivel.<ref>A korabeli magyar általános lexikonokhoz kapcsolható évszámok: ''[[A Pallas nagy lexikona|Pallas]]'' 1893–1900, ''[[Révai nagy lexikona|Révai]]'' 1911–1935, ''Tolnai'' 1912–1919, és végül az ''„Új” Tolnai'' 1926–1930 (a pótköteteket nem beleszámítva).</ref> A lexikon szerkesztősége, az [[1926]]-ban megjelent első kötetben, az alábbiak szerint bocsátotta útjára az új, és az első „csonka” kiadáshoz mérten is megújult sorozatát:
* „Tizennégy évvel ezelőtt, amikor a Tolnai Világlexikonának első kötete megjelent, amikor együtt volt a tudós munkatársak hatalmas gárdája, amikor annyi fáradság és munka után olvasóink kezébe adtuk Tolnai Világlexikona első kötetét, amikor azután olvasóink lelkes biztatásától kísérve folytattuk a munkát a következő kötetekben, valóban nem sejthettük, hogy ennek a páratlan sikerű kezdeményezésnek oly hamar vége fog szakadni.
* A világháború alatt ránk szakadt nehézségekkel megküzdöttünk, 1918-ban még kinyomtattuk a 8-ik kötetet…”
A továbbiakban megindokolta, hogy miért vált szükségessé a sorozat újbóli kiadása:
* „Legegyszerűbb lett volna, ha folytatjuk a lexikont ott, ahol abbamaradt: az '''Eke''' szónál, de ezzel ellentétbe kerültünk volna a nagy mű megindulásakor tett ígéretünkkel, hogy az olvasót a legújabb eredményekkel fogjuk megismertetni. A világháború úgy átalakította a világot, hogy a megjelent kötetek anyagának jelentékeny része értéktelenné vált. Megváltozott a földrajz, új határok húzódnak a régiek helyén: 16 állam szenvedett jelentékeny területi változást, s 8 egészen új állam keletkezett, amiről a régi lexikon még nem tudhatott. Kormányformák alakultak át, évszázados dinasztiák tűntek el, új emberek kerültek az érdeklődés központjába. A tudományban új fogalmak keletkeztek…
* Ezek a meggondolások kétségtelenné tették előttünk, hogy olvasóinknak tartozunk azzal, hogy új, teljes és a mai kor színvonalán álló lexikont adjunk a kezébe. (…)”
A bevezető további részében leírja, hogy 12 kötetre, 4000 oldal terjedelműre tervezik a lexikon-sorozat megjelentetését, amelyben 10 000 képet és térképet is felhasználnak a könnyebb érthetőség és a szövegek rövidítése céljával. Majd a következőkkel zárja a bevezetőjét:
* „Ez a mű hivatva lesz arra, hogy felvilágosodottságot és modern tudást terjesszen minden egyes olvasónk házába. A nagy munka szerkesztésében részt vett országunk szellemi életének színe-java, egyetemi tanárok, tudósok, írók, akik közül száznak az arcképét itt be is mutatjuk. Fogadják olvasóink munkánkat olyan szeretettel, mint ahogy régi lexikonunkat fogadták.
::A Tolnai Világlexikona szerkesztősége”
A fenti bevezetőben említett 300 oldalas kötetek helyett 320 oldalon és 18 kötetben, vagyis 5760 oldalon jelentették meg, amelyet még a két pótkötetben 640 oldallal egészítettek ki. A XIX. első pótkötet (A-H) bevezetőjében így indokolja az új kötetek megjelenését:
* „…Ezalatt az idő alatt természetszerűleg sok minden történt, sok minden megváltozott. Fontos gazdasági és politikai átalakulások voltak, a tudomány, a technika új felfedezésekkel gazdagodott, új írók, művészek, és közéleti szereplők tűntek fel s a mindennapi események is számos újdonsággal szolgáltak. A régi fogalmak részben átmódosultak és sok új fogalom került bele a köztudatba.
* Kötelességünknek éreztük tehát, hogy pótkötetekkel szolgáljunk előfizetőinknek…”
A ''Tolnai új világlexikona, az általános tudás és műveltség tára'' [[Asztalos Miklós (író)|Asztalos Miklós]], [[Bálint Emma]], [[Bálint Mihály (orvos)|Bálint Mihály]] és szerkesztőtársaik munkájaként, a [[Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt.]] kiadásában jelent meg, Budapesten.
Ennek a kiadványnak az alábbi volt a kötetfelosztása:
* I. ''A–Bad'' ([[1926]])
* II. ''Bad–Bur'' ([[1926]])
* III. ''Bur–Don'' ([[1926]])
* IV. ''Don–Fel'' ([[1926]])
* V. ''Fel–Gőz'' ([[1926]])
* VI. ''Gőz–Hit'' ([[1927]])
* VII. ''Hit–Jós'' ([[1927]])
* VIII. ''Jós–Kob'' ([[1927]])
* IX. ''Kob–Lak'' ([[1927]])
* X. ''Lak–Mag'' ([[1928]])
* XI. ''Mag–Men'' ([[1928]])
* XII. ''Men–Ném'' ([[1928]])
* XIII. ''Ném–Őr'' ([[1928]])
* XIV. ''Őr–Rák'' ([[1929]])
* XV. ''Rák–Sör'' ([[1929]])
* XVI. ''Sör–Táv'' ([[1929]])
* XVII. ''Táv–Vég'' ([[1930]])
* XVIII. ''Vég–Zs'' ([[1930]])
* XIX. ''1. pótkötet, A–H'' ([[1933]])
* XX. ''2. pótkötet, H–Zs'' ([[1933]]).
A lexikon a fogalmak többségét saját címszóban mutatta be, sokat közülük szöveg közti rajzzal, képpel illusztrálva. Egyes címszavak önálló, többé-kevésbé terjedelmes fejezetet kaptak, ebben összefüggő, enciklopédia-szerű ismertetésük szerepel. (Ilyenek például az ''Alkímia, Állatkert, Balaton, Gyöngy és gyöngyhalászat, Gőzgép'' stb.)
=== Lásd még ===
* ''Tolnai világlexikona'' CD-ROM. Szöveg és kép. Budapest, Woodstone Interactive Kft., 1999. (1 CD-ROM) – Eredeti nyomtatott kiadása: „Tolnai új világlexikona” Budapest, Tolnai, 1926-1933.
* ''Tolnai világlexikona'' CD-ROM. Budapest, Channel 42, 1999., Digitális lexikon sorozat (1 CD-ROM).
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
==Forrás==
{{Tolnai világlexikona}}
[[Kategória:1912 könyvei]]
[[Kategória:1919 könyvei]]
[[Kategória:1926 könyvei]]
| 