„Albert magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Speciális:LintErrors/obsolete-tag-ek javítása AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
57. sor:
| wikicommons =-
}}
'''Albert''' ([[Bécs]], [[1397]]. [[augusztus 16.]] – [[Neszmély]], [[1439]]. [[október 27.]]) [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|osztrák herceg]] ([[1404]]–[[1439]]), [[német királyok listája|német király]] ([[1438]]–[[1439]]),
== Élete ==
66. sor:
Az ifjú Albert már fiatalon, [[1404]]. [[szeptember 14.|szeptember 14-én]] örökölte az osztrák hercegséget apja halála után. A zsinati eszme híveként saját egyházára támaszkodott. Az [[1414]]-ben összehívott [[konstanzi zsinat]] szinte egyetlen eredményeként lemondatta a három pápát, és [[V. Márton pápa|V. Mártont]] ismerte el új pápának, aki támogatta Albert [[melk]]i reformját, melynek célja az egyházi birtokok gazdasági modernizációja volt.
Az [[1420-as évek]]ben részt vett a huszita háborúkban, [[1434]]–[[1435]]-ben pedig az ország déli részén a törökök ellen harcolt. [[1437]]. [[december 9.|december 9-én]] meghalt apósa, [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]]. Felesége, [[Luxemburgi Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] öröklési jogát elismerve a főurak és a főpapok szűk csoportja Albertet [[Pozsony]]ban [[1437]]. [[december 18.|december 18]]-án magyar királlyá választotta, választását azonban feltételekhez kötötték, többek közt nem fogadhatta el a német-római császári címet. A magyar [[koronázás]] [[1438]]. [[január 1.|január 1]]-én zajlott
Mint magyar király a kezét a koronázási feltételekkel gúzsba kötő főnemesség kiszolgáltatottja volt, s hosszas külföldi tartózkodása idején is az ő kezükben volt a hatalom. Emiatt az [[1439]]-i [[Buda (történelmi település)|budai]] országgyűlésen a köznemesi rend élesen hangoztatta követeléseit. Egyszersmind a honvédelmet a királyra hárították. A [[Oszmán Birodalom|török]] fenyegető fellépése miatt ([[Szendrő (Szerbia)|Szendrő]] eleste, [[1439]]) [[1439]]-ben hadjárat viselésére határozta el magát, seregével azonban csak [[Titel]]ig jutott. Itt részben azért, mert a törökök [[Magyar Királyság|Magyarország]] helyett [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia]] ellen fordultak, részben mert seregét vérhasjárvány támadta meg, csapatait szélnek eresztve hazaindult. Maga is megbetegedett, és útközben a [[Komárom vármegye]]i [[Neszmély]]en meghalt. A monda szerint a Szőlő hegyen található Király kútból ivott dinnyeevés után, aminek hatására elhunyt. (Helyi hagyományra alapozva közli Szénássy Zoltán Neszmélyi krónika című művében. Szerepel a 100 magyar falu kincsestára Neszmély kötetében is.) Szívét és belső szerveit a neszmélyi református templom kertjébe temették, a helyet szív alakú kő jelzi. Felesége ekkor állapotos volt tőle; utószülött ''(posztumusz)'' fia, a későbbi [[V. László magyar király]], [[1440]]. [[február 22.|február 22-én]] született meg. A [[Neszmély]]en készített végrendelet szerint Albert a születendő gyermekének lakóhelyéül [[Pozsony]]t jelölte ki, gyámságát a magyar, cseh és osztrák arisztokráciára bízta. Testamentuma szerint a bécsi [[Szent István-székesegyház (Bécs)|Szent István-templomban]] kívánt nyugodni, ennek ellenére [[Székesfehérvár]]ott temették el.
| |||