„Châtillon Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

Châtillon Anna királyné 1153-ban született a [[Közel-Kelet|közel-keleti]] [[Antiokheia|Antiókhiában]] [[Châtillon Rajnald antiochiai fejedelem|Châtillon Rajnald fejedelem]] és [[Konstancia antiókhiai fejedelemnő|Antiókhiai Konstancia fejedelemnő]] gyermekeként. A keresztségben valószínűleg az Ágnes nevet kapta. Apja kalandjairól és kegyetlenségéről híres [[Keresztes háborúk|keresztes]] hadvezér volt, aki [[1160]]-ban egy fosztogató hadjárat során [[Ajjúbidák|arab]] fogságába került, és csak [[1176]]-ban szabadult, majd [[1187]]-ben a [[hattíni csata]]vesztés után [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]], a keresztesekkel leszámoló egyiptomi szultán keze által halt meg. Anyja jóval korábban, [[1163]]-ban hunyt el.
 
A fiatal hercegnő [[1170]] körül [[Konstantinápoly|Bizáncba]] került, ahol anyai féltestvére, [[I. Manuél bizánci császár|I. Manuél császár]] felesége, [[Antiochiai Mária bizánci császárné|Mária császárné]] maga mellé vette. Ott a császár feleségül adta az [[1163]] óta Bizáncban élő magyar herceghez, [[III. Béla magyar király|Bélához]], aki korábban a birodalom trónjának várományosaként eljegyezte a császár lányát, de miután a császárnak fia született, fölbontotta Béla jegyességét és megfosztotta örökösideszpotészi tisztségétől. A frigyre egyes források szerint 1169 szeptemberében, más források alapján 1171 márciusában került sor. A császári udvarban vette fel az [[Anna]] nevet, melyet királynéként Magyarországon is megtartott, valószínűleg azért, mert az [[Ágnes]] név ritka volt akkoriban. A magyar dokumentumok is Anna néven emlegetik. Az esküvő után a pár elzarándokolt a [[Szentföld]]re, ahol gazdag adományokat adtak át a [[Máltai lovagrend|johannitáknak]].
 
=== Magyarországon ===