„Bizánci Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
Ez egy [[Retronímia|retronim]] kifejezés, amit maguk a bizánciak ebben a formában nem ismerhettek. [[1557]]-ben (több mint száz évvel a Birodalom bukása után) született meg a kifejezés [[Hieronymus Wolf]] német történetíró tollából, aki munkájában ''(Corpus Historiae Byzantinae)'' új rendszert alakított ki az [[ókor]]i római és a [[középkor]]i görög Római Birodalom megkülönböztetésére. A kifejezés általánossá a [[17. század|17]]–[[18. század]]ban vált, amikor a híres francia írók (köztük [[Montesquieu]]) népszerűsíteni kezdték.
 
Wolfot a [[9. század|kilencedik századra]] datálható [[frankok|frank]]-római (azaz bizánci) konfliktusból eredő szakadás befolyásolta: [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] frissen kiépített birodalmában (a [[pápa (egyházfő)|pápákkal]] teljes egyetértésben) az új hódításokat azzal kívánták igazolni a frankok, hogy magukat a rómaiak örököseinek nyilvánították. Ebből következően a Keletrómai Birodalomban élőket már nem tekintették ''igazi'' rómaiaknak. Ebben a történelem egyik legnagyobb hatású hamisítványa, ''[[Constantinusconstantinusi adományleveleadománylevél]]'' is nagy szerepet játszott. A nyugati államokban elterjedtté vált, hogy a Konstantinápolyban székelő uralkodókat nem a frank uralkodóknak fenntartott ''[[Imperator]] Romanorum'' (a rómaiak császára), hanem az ''Imperator Graecorum'' (a görögök császára) címmel illették. Ezzel párhuzamosan a területet is ''Imperium Graecorum'' (a görögök birodalma), ''Graecia'' (Görögország), ''Terra Graecorum'' (a görögök földje) sőt akár az ''Imperium Constantinopolitanus'' (konstantinápolyi birodalom) néven nevezték.
 
Ebből táplálkozhatott Wolf, aki újfajta megvilágításba akarta helyezni a történteket. Az általa kitalált név egyébként az egykor Konstantinápoly helyén álló, jelentéktelen görög gyarmatváros, Büzantion (latinosan Byzantium) nevéből ered. Esetében azonban ekkor még nem feltételezhetünk lealacsonyító szándékot, hiszen változtatásával csak a történetírást, nem pedig a történelemtudományt befolyásolta.