„Zsámbéki-medence” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tartalom hozzáadása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
→Történelem: Tartalom hozzáadása (Helyi lakos, néprajzkutatóként) Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
10. sor:
Az itt lakók hajdan [[mezőgazdaság]]gal (főként szőlőtermesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak. A legkorábbi régészeti leletek a [[kőkorszak|kőkor]]ból maradtak ránk, s számtalan feltárt településmaradvány, épületrom, nyelvemlék (a magyar törzsekről elnevezett falvak: [[Budajenő]], [[Budaörs]] stb.) utal arra, hogy az egykori királyi főváros, [[Székesfehérvár]] és a püspöki székhely, [[Esztergom]] között húzódó hadi út két oldalán már a [[honfoglalás]] korában is jeles kultúra virágzott.
A török uralom évszázadaiban szinte teljesen elnéptelenedett területre később a főként [[németek|német]] származású lakosság ([[bajorok|bajor]], [[Dunai svábok|sváb]], de találhatók a telepesek között [[tótok]] és [[olaszok]] is) csak a [[17. század]] elején kezdett újra betelepülni. Nagy részük iparos – legtöbbjük [[asztalos]] és [[bognár]] – vagy [[szőlő]]műveléssel foglalkozó paraszt volt, szinte nincs olyan település, ahol ne láthatnánk az út mellett vagy a hegyoldalban régi építésű pincesorokat.(Budajenei Pincesor, Pátyi Pincehegy, Töki Pincesor, Bicskei Szőlőhegy)
A Zsámbéki-medence egyes településein ([[Páty]], [[Tök]], [[Bicske]], [[Mány]]) nagyszámú, színes hagyományokkal rendelkező roma lakosság él. Hajdan zenéléssel foglalkoztak, úgynevezett muzsikus romungró cigányok. Manapság is gyakran látni a medence településein temetéseken, esküvőkön, szüreti bálokon, cigánybálokon, ballagásokon a helyi cigánybandákat (újonnan szintetizátorral) muzsikálni.
A 100 tagú cigányzenekarban játszó zenészek közül is sokan a Zsámbéki-medence falvaiból származnak.
A [[második világháború]] után [[székelyek]]et telepítettek a [[Dunai svábok|svábok]] helyére.
| |||