„Disko-sziget” változatai közötti eltérés

2 112 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
bővítés
a (ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
(bővítés)
[[Fájl:Qeqertarsuaq.JPG|thumb|left|220px|[[Godhavn]] ''(Qeqertarsuaq)'']]
 
A '''Disko-sziget''' (''[[Grönlandi nyelv|grönlandiul]]'': ''Qeqertarsuaq''; jelentése kb. „a nagy sziget”) sziget a [[Baffin-öböl]]ben, [[Grönland]] nyugati partjaitól nem messze, melynek déli partjai a [[Disko-öböl|Disko-öblöt]] határolják. {{szám|8578}}&nbsp;km²-es területével Grönland (mint közigazgatási egység) második legnagyobb szigete (Grönland, mint sziget után).<ref name=":0">{{Cite web |url=https://arktiskstation.ku.dk/english/about/environment/location/ |title=The island |accessdate=2018-09-22 |last=Henriksen |first=Gitte |date=2008-04-28 |work=arktiskstation.ku.dk |language=angol}}</ref>
A '''Disko-sziget''' ''(Qeqertarsuaq)'' [[Grönland]] legnagyobb part menti szigete, a fősziget nyugati partjához közel. Grönlandtól a [[Waygatt-szoros]] választja el.
 
Hossza körülbelül 160 km, átlagmagassága eléri a 975&nbsp;métert, legmagasabb pontja mintegy {{szám|1919}}&nbsp;méteres. Területének 19%-a [[Jég|jéggel]] borított.<ref>{{CitLib |aut=Vijay P. Singh |aut2=Pratap Singh |aut3=Umesh K. Haritashya |tit=Encyclopedia of Snow, Ice and Glaciers |ann=2011-07-01 |isbn=9789048126415 |url=https://books.google.de/books?id=mKKtQR4T-1MC&pg=PA479#v=onepage&q=Disko&f=false |accd=2018-09-22}}</ref> A sziget geológiája merőben eltér Grönlandétől; felszínét legfőképpen magas és meredek [[Bazalt|bazaltból]] felépülő hegyek tarkítják, melyek 65-25 millió évvel ezelőtt jöttek létre vulkanikus aktivitás során.<ref>{{Cite web |url=https://www.diskoline.dk/en/destination/qeqertarsuaq---godhavn |title=Tourist information - Arctic, Greenland - Diskobay -Qeqertarsuaq / Godhavn - Disko Line Greenland |accessdate=2018-09-22 |work=www.diskoline.dk |language=angol}}</ref>
Területe 8580&nbsp;km², legmagasabb pontja 1919&nbsp;m. Legnagyobb települése [[Godhavn]] ''(Qeqertarsuaq)''.
 
A sziget legnépesebb települése [[Qeqertarsuaq]] (nevét a sziget után kapta, dánul ''Godhavn'').
== Források ==
 
A terület vízforrásokban gazdag (hideg és melegforrások egyaránt), kétezernél is több található meg a szigeten<ref>{{Cite web |url=https://web.archive.org/web/20110615162130/http://www.ntnu.no/ub/formidl/utgivelser/til_opplysning/to_nr15.php |title=TIL OPPLYSNING - Nummer 15 |accessdate=2018-09-22 |date=2011-06-15}}</ref>, ezen források valamelyikében fedezték fel a mikroszkopikus ''[[Limnognathia maerski]]''-t.<ref>{{Cite web |url=http://www.zmuc.dk/InverWeb/Dyr/Limnognathia/Finding_UK.htm |title=Limnognathia |accessdate=2018-09-22 |work=www.zmuc.dk}}</ref>
John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. {{ISBN|963 8475 28 5}}
 
A sziget első feljegyzett látogatását [[Erik Torvaldsson|Vörös Erik]] tette valamikor [[982]] és [[985]] között. A későbbiekben a [[Vikingek|viking]] telepesek nyári vadászataik/halászataik kiindulópontjának használhatták a vidéket.<ref name=":0" />
 
== Források ==
{{jegyzetek}}
{{Nemzetközi katalógusok}}