„Aranytemplom (India)” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (A világörökségi javaslati listán szereplő helyszínek kategória hozzáadva (a HotCattel))
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ)
A vallási türelmet hirdető [[Nagy Akbar mogul sah]] adományozta a tavat és a tó körüli területet a szikheknek a 16. században.
A tavat, amelynek szigetén fekszik, Rám Dász (1534–1581), a negyedik szikh guru bővítette ki, ő nevezte el Amrita-tónak, azaz Nektár-tónak. A tó körül felépült város, Amritszár is a tóról kapta a nevét. Az őt követő ötödik guru, [[Ardzsan Dév]] (1563–1606) 1574-ben lerakta az építmény alapjait a tó közepén. Már az építés során ügyelt arra, hogy az egyébként Észak-Indiában honos építészeti stílustól eltérőt alkosson mint szerkezetében, mind szimbolikájában. Az alapkövet a szikhizmus vallások iránti nyitottságát szemléltetendő Mian Mír [[lahor]]i vallási vezető helyezte el.
 
Többször sor került az épület bővítésére, átépítésére, ez utóbbit a sorozatos támadások során elszenvedett károk tették szükségessé. A 18. században a betörő perzsa [[Nádir perzsa sah|Nádir sah]], később [[Massza Rangar]] a [[Mogul Birodalom|mogulok]] szövetségese, majd 1757-ben az [[Ahmed Sah Abdali]] vezette afgán hordák fosztották ki, majd rombolták le. A tavat, hogy megszentségtelenítse, leölt tehenek tetemeivel rakatta tele. 1765-ben sikerült újjáépíteni, ekkor nyerte el már mai formáját.
 
A szikhek legendás királya, [[Randzsit Szingh]] (1780–1839) a templomot kibővíttette, falait megerősíttette és erős őrséggel látta el a betörések megakadályozására.
 
1984 júniusában az indiai kormánycsapatok megrohamozták az épületet és környezetét, hogy az ott már két éve megbúvó, szeparatista [[Dzsarnail Szingh Bhindranvale]] vezette terroristákat elfogja. Az akciónak a hivatalos források szerint több mint ötszáz áldozata volt.<ref>{{CitWeb |url=http://toriblog.blog.hu/2008/05/23/amiert_megoltek_indira_gandhit_az_arany_templom_ostroma |tit=Amiért megölték Indira Gandhit: az Arany-templom ostroma |aut=Kaif |aut2= |ann=2008 |accd=2014-3-17 |red=Történelem mindenkinek |loc=}}</ref>
==Jellegzetességei==
 
A fehér márvány úttal szegélyezett tó közepén fekvő komplexum egy szintén fehér márványlapokkal fedett, 60 m hosszú hídon keresztül közelíthető meg. A tulajdonképpeni szentélyt egy tizennyolc kapus, vastag fal veszi körül. Amíg a hagyományos [[Hindu templomépítészet|hindu vallási épületeket]] kisebb emelvényre helyezik, addig az Aranytemplom egy mélyedésben foglal helyet, ezzel is hangsúlyozva, hogy a hívőktől feltétlen alázatot várnak el. A főbejárat (''(Darsani Deorhi)'') egy díszes, boltíves átjárón keresztül közelíthető meg, rózsafából készült kapuján idézetek olvashatók az [[Ádi Granth]]-ból. A bejárat fölött található a kincstár, amelyet gazdag szikh hívők adományoztak a kegyhely számára, például arany- és drágakőberakásos oszlopokat, legyezőket, kegytárgyakat, ásókat, tőröket, kardokat (például Radzsit Szingh kardja). A tetőterasz közepén arany bangaldárpavilon áll négy csatrival, melynek kupolája fordított lótuszt formáz.
 
Az épületnek három szintje van, az alsó, gyöngyház és drágakő berakásos (→[[pietra dura]]), virágmintákkal díszített fehér márványból készült, a felső emeleteket vastagon aranyozott bronz- és vörösrézlemezek borítják, amelyek felületén a szent könyvből olvashatók idézetek. A tető közepén a tükrökkel borított meditációs szoba található (''(Sis Mahal)''), körülötte kisebb kioszkok vannak. A szent könyv, az Ádi Granth a földszinten egy drágakövekkel gazdagon kirakott trónon fekszik, amelyből a szikh elöljárók folyamatosan felolvasást (''(Akhand Páth)'') tartanak. A teljes könyv felolvasása mintegy két napig tart. A könyv jelentősége abban áll, hogy az utolsó, tizedik szikh guru, [[Gobind Szingh]] (megh. 1708) elvetette az emberi irányítás szerepétt a vallásban, és a közösség vezetését a könyvre, illetve a testületre (''(Panthra)'') ruházta át.
 
A templommal szemben az aranyozott hagymakupolás [[Akal Takht]] (Szent Székhely, vagy Isteni Trónus) látható, amely valójában a vallás legfőbb spirituális székhelye. Az építményt a hatodik guru, Har Gobind fejezte be 1609-ben. A vallás legfőbb, választott irányító testülete is itt székel. Éjszakára a szent könyvet idehozzák pihenni, és reggel öt óra előtt viszik vissza az aranytemplomba.
 
Az épületen az iszlám díszítőművészet keveredik a hindu istenalakok emberábrázolásával. A szikh vallás ugyan monoteista, ennek ellenére ikonográfiákban megjelenik [[Siva]] néhány [[avatára|avatárájának]] ábrázolása is.
 
[[Image:Golden_temple_pano.jpg|thumb|centre|800px| ]]
 
==Jegyzetek==
329 078

szerkesztés